Mára az állásinterjúra érkező fiatalok egyre rutinosabb interjúalanyokká váltak, jobbára pontosan tudják, hogyan viselkedjenek, mit mondjanak, ám nem ártana alaposabban felkészülniük a pályáztató cég tevékenységét, kultúráját vagy éppen a pozíció pontos tartalmát illetően – osztotta meg velünk tapasztalatait Bóka Ferenc, a Centura Személyzeti Tanácsadó Iroda vezető szakértője. A pályakezdők legfőbb gyengesége, hogy nem tudatosan választanak potenciális munkahelyet, oda mennek dolgozni, ahová éppen sikerül bekerülniük.
Mindez nem meglepő – mondja Gerlei Béla. Amikor a frissen végzettek elkezdenek állást keresni, jelentős részük nem is tudja pontosan, mivel szeretne foglalkozni, így a munkaadó számára szerencsétlennek, motiválatlannak tűnnek – beszélt tapasztalatairól. A Karrier Intézet igazgatója szerint egy álláskeresőnek még jóval az interjú előtt meg kellene fogalmaznia, legszívesebben pontosan milyen tevékenységeket végezne a munkája során, részleteiben milyen állást keres. Így amikor személyes találkozóra kerül sor, a megjelenésével, a felkészültségével, az érdeklődésével és természetesen a szakmai tudásával is azt kell sugallnia, hogy számára a választott pálya fontos, érdekes és lelkesítő – fogalmazott Gerlei Béla. Az álláskeresésre ugyanis nem vonatkozik az a szabály, hogy minél nagyobbra tárt egy kapu, annál valószínűbb, hogy bejön rajta valaki. Sokkal nagyobb az egy irányba és mélyen elkötelezett jelentkező esélye.
Bóka Ferenc szerint a fizetés és a juttatások sokkal fontosabb helyen szerepelnek a fiatalok prioritásai között, mint a munkakörnyezet, a munkatársak vagy a tanulási, illetve fejlődési lehetőségek, holott hosszú távon az utóbbiak előzhetik meg a kiégést, a motiválatlanságot. Akik 18 évet az iskolapadban töltöttek, friss diplomásként gyakran irreális elképzelésekkel vágnak bele a munkába, a kijózanodást pedig sokszor a kiábrándulás követi.
Sattler Katalin, a Smaroglay & Tóth Személyzeti és Tanácsadó Iroda szenior tanácsadója úgy látja, 2007-ben a sikeres elhelyezkedésnek egyre inkább feltétele a már egyetemi időszakban, a kötelező szakmai gyakorlaton túl szerzett munkatapasztalat. A nyelvtudást szerzettek, a műszaki végzettségűek iránt nagyobb az igény, ők ezt tudják is, így sokszor élnek a lehetőséggel és a gyakorlóhelyükön maradnak. A közgazdasági végzettségűek már nem ennyire ügyesek, céltudatosak. Van, aki mindenféle állásra elküldi az önéletrajzát, így róla már nehezen tudja eldönteni a központi adatbázist böngésző tanácsadó, hogy valójában logisztikus akar-e lenni vagy asszisztens, esetleg tanácsadó. Céltudatosabbnak és földrajzi értelemben sokkal rugalmasabbnak kellene lenniük a fiataloknak, a jelenlegi munkaerőpiac sokkal nagyobb mobilitást vár el, és vidéken is van számos jó lehetőség – emelte ki Sattler Katalin.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.