MTelekom: stagnálás után emelkedés?
Miközben az intézményi befektetők és a kisrészvényesek méltán morgolódhatnak, az 59,21 százalékban tulajdonos Deutsche Telekom (DT) aligha vethet bármit is leánycége vezetőinek szemére. A német óriás ugyanis még az MT-nél is gyengébb teljesítményt mutatott fel: 2001 eleje óta részvénye értékének 56 százalékát veszítette el, míg a magyar társaságnál az esés „csak” 14 százalék az október közepi tőzsdei adatok szerint.
A hazai távközlési cég részvényeseit ez aligha vigasztalja. A pénzügyi kimutatásokat nézve azonban nem lehetünk igazán meglepődve az eseményeken: a cég 2001 és 2006 között 22,5 százalékkal tudta növelni árbevéte-
lét, ez még az időszak 26,7 százalékos fogyasztóiár-emelkedését sem haladja meg, vagyis reálértékben 3,4 százalékos csökkenést jelent. A tőkepiacot jobban érdeklő vállalati eredményt és pénzáramlást vizsgálva sem sokkal jobb a kép: 2001-től 2004-ig folyamatosan esett az üzemi eredmény árbevételhez viszonyított aránya, azaz az üzemi hatékonyság, amely ugyan 2005-ben megugrott, de aztán ismét visszaesett, s az idei első fél évben sikerült csak újra a 2001-es 21,8 százalékos szint elérése (a DT csoport egészében ugyanez még az ez évre remélt javulás után is 13 százalék alatt lesz). Eközben az adózott eredmény kisebb-nagyobb ingadozások után még tavaly is több mint 9 százalékkal elmaradt a 2001-es szinttől.
Mindezek mögött a vezetékes üzletág – folyamatos racionalizálások ellenére is – romló profitabilitása és csökkenő bevételei állnak. A cég a jobban jövedelmező mobilüzletága által elért látványos forgalomnövekedésének köszönhetően tartja szinten magát, s segítenek ebben a külföldi leánycégek is. Az MT ugyanis Montenegróban és Macedóniában is érdekeltséget szerzett egy-egy vezetékes hálózatot is bir-tokló inkumbens szolgáltatóban, míg Bulgáriában, Romániában és Ukrajnában alternatív szolgáltatóként van jelen.
Az egykori magyar monopólium ezzel lényegében anyacégével azonos stratégiát követ: a DT szintén szenved anyaországa vezetékes piacának csökkenésétől, s nagy fejlődést ígérő területeken, elsősorban mobilérdekeltségek megszerzésével igyekszik mindezt kompenzálni. A legnagyobb reményeket az Egyesült Államokhoz fűzik, ahol többek közt az AT&T-vel kell megküzdeniük, de óriási növekedést ígérnek a volt szocialista országok piacai, így a magyar is. Ebbe a sorba illeszkedik a szlovén Telekom Slovenije (TS) privatizációra felkínált 49,13 százalékára az október közepén beadott pályázat is, ahol a DT mindjárt két érdekeltségén keresztül, az MT révén és az 51 százalékban tulajdonolt horvát T-Hrvatski Telekomon keresztül is próbálkozik. Miközben az osztrák Telekom Austria és a spanyol Telefónica által is követett nemzetközi diverzifikációs stratégiában a DT számára tulajdonképpen mindegy, melyik érdekeltsége lesz a befutó, az MT többi tulajdonosa számára korántsem. Ha ugyanis a mai tőzsdei árfolyam alapján összesen 3,2 milliárd euróra értékelt saját tőkéjű szlovén cég a magyar vállalaton keresztül kerülne a DT csoporthoz, az első fél évben ötszázalékos növekedéssel, 377,3 millió eurós forgalmat elérő TS nyeresége és fejlődési lehetőségei a DT mellett a magyar cég kisebbségi tulajdo-
nosait gazdagítanák. Ez akár 5-7 százalékos jövedelemnövekedést is jelenthetne, s jó eséllyel sikerülne szinergikus javulást is elérni – de természetesen hasonlóban bíznak a horvát DT-érdekeltség kisebbségi tulajdonosai is.
Nem csak a cégvásárlás segíthet azonban az egykori Matávon. Az utóbbi évek több ezer fős elbocsátásai (a cég nemrég megállapodott egy újabb, 4,7 milliárd forintos költségmegtakarítást ígérő 15 százalékos létszámcsökkentésről), átszervezései nyomán az idei első fél évben az üzemi hatékonyság már javuló trendet sejtet, komoly megugrás ígérkezik az üzemi készpénzteremtő képességben, s az év elejéig a cég eladósodottsága is apadóban volt. Lezárásához közeledik a macedón és montenegrói MT-érdekeltségnél hűtlen kezelés miatt folyó vizsgálat is, amely sok befektetőt távol tart a részvénytől.
Az új üzleti területek és üzletfejlesztési üzletágtól is sokat remélnek a befektetők, hiszen még nincs kiaknázva minden szinergikus hatás a független cégekből egy vállalatba szervezett MT-birodalomban sem. Mindezek alapján nem csoda, hogy a Concorde és az UniCredit elemzései is mintegy 15-17 százalékos felértékelődést valószínűsítenek. (Jegyzet a 24. oldalon.)
