Tegnap a kormány elfogadta a liberalizált villamosenergia-piac működését leíró törvény (Vet) utolsó két rendeletét is, amelyet várhatóan ma végleges formába is öntenek a gazdasági minisztériumban. Információink szerint még karácsony előtt megjelenhetnek a hivatalos közlönyben is.
Két rendelet – a rendszerhasználati díjról szóló és az egyetemes szolgáltatási tevékenység kereteit meghatározó – már korábban megszületett. Tegnap a megújuló és a kapcsolt energia termelésére vonatkozó, valamint a villamosenergia-ipari beruházások építési engedélyezését szabályozó jött létre. „Miközben az utóbbi meghozatala lényegében problémamentes volt, a megújulókkal és a hővel együtt áramot termelő erőművekre vonatkozónál megnehezítette a feladatot, hogy egymásnak bizonyos pontokon ellentmondó kormányzati szándékok együttes érvényesülését kellett biztosítani” – válaszolt a Világgazdaságnak a gazdasági tárca infrastruktúráért felelős államtitkára. Mint Felsmann Balázs elmondta, az egyik ilyen cél uniós vállalásainkkal van összefüggésben. A megújuló energiahordozók részarányát a teljes áramtermelésen belül 2020-ig 14,5 százalékra, a mostani mintegy négyszeresére kell emelni. Miközben ez a tevékenység fokozott támogatását feltételezi, ismert, hogy ugyanilyen súlyú elvárás a dotációk minél alacsonyabb szintre való csökkentése is.
A másik fő kormányzati cél – ezt a miniszterelnök kiemelt fontosságúnak tekinti – a piaci árnyomás 10 százalékos szint alatt tartása az egyetemes szolgáltatásban. Ám minél több kapcsoltenergia-termelő van a rendszerben, annál nagyobb az árnyomás. A hővel kapcsoltan áramot termelők rendszerben tartása viszont éppen a harmadik kormányzati cél a távhőellátás biztonságának biztosítása érdekében. A tegnapi kormányülésen végül megszülettek az arra vonatkozó végső számok is, hogy mely erőműtől milyen áron és milyen mennyiségű áramot vesz át 2008-tól az MVM.
„A fentiek alapján is látható, hogy a rendeletek megfogalmazását nem politikai, még csak nem is a piacnyitással összefüggő elvi vita nehezítette, hanem a többféle szempont egyeztetésének módja, a helyes arányok megtalálása” – foglalta össze az államtitkár.
A Világgazdaság figyelmét azonban szakmai körökből felhívták, hogy miközben a „nagy mű” elkészült, komoly kérdéseket vethetnek fel a rendeletek még nem nyilvános, számszerű részei. Ha például a megújulók támogatására olyan szabályozás született – feltehetően az agrárlobbi nyomására –, amellyel egyenes az út az uniós vállalások teljesítéséig, akkor mindenképpen számolnunk kell azzal is, hogy előbb-utóbb a háztartásainkba is begyűrűznek a drágább áramtermelés költségei. Hasonlóra kell felkészülnünk akkor is, ha „magasabb szempontból” a villamosenergia-rendszerben maradnak a rosszabb hatásfokú, kapcsoltan hőt és áramot előállító erőművek. (Konkrétan a budapesti és a debreceni.) Igaz, ez esetben viszont egy időre megnyugodhatnak a távhőszolgáltatást igénybe vevő és más fűtési lehetőséggel nem rendelkező háztartások.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.