BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Kész a két utolsó áramrendelet

Tegnap a kormány elfogadta a liberalizált villamosenergia-piac működését leíró törvény (Vet) utolsó két rendeletét is, amelyet várhatóan ma végleges formába is öntenek a gazdasági minisztériumban. Információink szerint még karácsony előtt megjelenhetnek a hivatalos közlönyben is.

Két rendelet – a rendszerhasználati díjról szóló és az egyetemes szolgáltatási tevékenység kereteit meghatározó – már korábban megszületett. Tegnap a megújuló és a kapcsolt energia termelésére vonatkozó, valamint a villamosenergia-ipari beruházások építési engedélyezését szabályozó jött létre. „Miközben az utóbbi meghozatala lényegében problémamentes volt, a megújulókkal és a hővel együtt áramot termelő erőművekre vonatkozónál megnehezítette a feladatot, hogy egymásnak bizonyos pontokon ellentmondó kormányzati szándékok együttes érvényesülését kellett biztosítani” – válaszolt a Világgazdaságnak a gazdasági tárca infrastruktúráért felelős államtitkára. Mint Felsmann Balázs elmondta, az egyik ilyen cél uniós vállalásainkkal van összefüggésben. A megújuló energiahordozók részarányát a teljes áramtermelésen belül 2020-ig 14,5 százalékra, a mostani mintegy négyszeresére kell emelni. Miközben ez a tevékenység fokozott támogatását feltételezi, ismert, hogy ugyanilyen súlyú elvárás a dotációk minél alacsonyabb szintre való csökkentése is.

A másik fő kormányzati cél – ezt a miniszterelnök kiemelt fontosságúnak tekinti – a piaci árnyomás 10 százalékos szint alatt tartása az egyetemes szolgáltatásban. Ám minél több kapcsoltenergia-termelő van a rendszerben, annál nagyobb az árnyomás. A hővel kapcsoltan áramot termelők rendszerben tartása viszont éppen a harmadik kormányzati cél a távhőellátás biztonságának biztosítása érdekében. A tegnapi kormányülésen végül megszülettek az arra vonatkozó végső számok is, hogy mely erőműtől milyen áron és milyen mennyiségű áramot vesz át 2008-tól az MVM.

„A fentiek alapján is látható, hogy a rendeletek megfogalmazását nem politikai, még csak nem is a piacnyitással összefüggő elvi vita nehezítette, hanem a többféle szempont egyeztetésének módja, a helyes arányok megtalálása” – foglalta össze az államtitkár.

A Világgazdaság figyelmét azonban szakmai körökből felhívták, hogy miközben a „nagy mű” elkészült, komoly kérdéseket vethetnek fel a rendeletek még nem nyilvános, számszerű részei. Ha például a megújulók támogatására olyan szabályozás született – feltehetően az agrárlobbi nyomására –, amellyel egyenes az út az uniós vállalások teljesítéséig, akkor mindenképpen számolnunk kell azzal is, hogy előbb-utóbb a háztartásainkba is begyűrűznek a drágább áramtermelés költségei. Hasonlóra kell felkészülnünk akkor is, ha „magasabb szempontból” a villamosenergia-rendszerben maradnak a rosszabb hatásfokú, kapcsoltan hőt és áramot előállító erőművek. (Konkrétan a budapesti és a debreceni.) Igaz, ez esetben viszont egy időre megnyugodhatnak a távhőszolgáltatást igénybe vevő és más fűtési lehetőséggel nem rendelkező háztartások.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek