A sas leszállt Magyarországon: JD Vance és Orbán Viktor is színpadra lépett – Trump telefonon jelentkezett
Budapestre érkezett az Egyesült Államok alelnöke, JD Vance, hogy személyesen erősítse meg szövetségét Orbán Viktor miniszterelnökkel. A Magyar-Amerikai Barátság Napja alkalmából megszervezett nagygyűlés helyszíne az MTK Sportpark, ahol a két vezető közösen lép fel, hogy a két ország eddigi és jövőbeli együttműködéséről beszéljenek.
Rákay Philip, a nagygyűlés konferansziéja a két főszónokot „nagyszerű, intelligens és bátor embereknek” nevezte, kiemelve, hogy mindketten ismerik és szeretik az embereket, akiket képviselnek. „Komoly küldetést teljesítenek, egészen magasra tartva viszik az egyetemes értékek és a normalitás zászlaját” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rendezvényen hallhatják a „két nagyszerű nemzet két csodálatos himnuszát”.
Orbán Viktor: Ma két szabadságszerető nemzet találkozik
A miniszterelnök házigazdai köszöntőjében felidézte politikai pályafutását, amely a nyolcvanas évek második felétől, a vasfüggöny lebontása előtt kezdődött. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy 1990-ben bekövetkezett a rendszerváltás, és az azóta eltelt húsz évben összesen öt ciklust töltött a miniszterelnöki székben, miközben politikai elképzeléseit világszerte követendő példaként értékelik. Kiemelte az általa alapított Patrióták Európáért Szövetség növekvő befolyását és az amerikai-magyar kapcsolatok erősödését, különösen Donald Trump elnöksége idején.
Orbán Viktor beszédében kiemelte az amerikai-magyar barátság civilizációs és spirituális jellegét. „Ma két szabadságszerető nemzet találkozik” – mondta, felidézve az Egyesült Államok szabadságharcát és a magyar történelem több évszázados küzdelmét a hódító birodalmak ellen. Hangsúlyozta, hogy a magyarok soha nem harcoltak hiába, és kijelentette:
hiszem, mi hisszük, hogy ez a magyarok évszázada lesz!
A miniszterelnök emlékeztetett a történelmi kapcsolatokra: az amerikai támogatás a szabadság helyreállításában, Kováts Mihály szerepe az amerikai függetlenségi háborúban, Kossuth Lajos ünneplése, valamint az első világháború utáni amerikai tábornok védelme a Magyar Nemzeti Múzeum kincsei felett. Felidézte Ronald Reagan hidegháborús szerepvállalását, amely lehetővé tette a magyarok visszatérését a nyugati világ szabad népei közé.
Orbán Viktor az amerikai alelnök felé fordulva beszélt a magyar származású, Amerikában sikeres tudósokról és alkotókról, mint Bartók, Teller, Neumann, Kertész és Pulitzer, akik hozzájárultak mind az új, mind a régi hazájuk dicsőségéhez. Felidézte George W. Bush szerepét a szovjet katonák hazaküldésében, valamint az 56-os forradalom áldozatainak újratemetésében.
A miniszterelnök külön hangsúlyozta, hogy a magyar-amerikai barátság túlélte a progresszív amerikai baloldal kísérleteit, amelyek a keresztény Magyarországot ideológiai célokra szerették volna felhasználni.
Szabadságszerető népet nem lehet a liberális ideológia nevében legyőzni
– mondta. Kiemelte Donald Trump elnök szerepét az erős nemzetek korszakának meghirdetésében, a patrióta politika gyakorlati megvalósításában, a munkahelyek és ipar védelmében, valamint az illegális migráció elleni fellépésben.
Orbán Viktor beszélt a politikai bátorságról és az ütemérzék fontosságáról. „2010 óta vártunk erre a pillanatra, irgalmatlanul nehéz volt egyszerre harcolni a brüsszeli és a washingtoni progresszívek ellen” – mondta. Hozzátette, hogy
az amerikai-magyar együttműködés alapjait már lerakták, és a két nemzet történelmi és politikai szövetsége újra megerősödik.
Orbán Viktor kiemelte, hogy az amerikai alelnök személyében különleges barátra tettek szert, és hozzátette, hogy nehéz megérteni a magyarokat, mert „mi egy ősi nemzet vagyunk”, és az amerikaiakhoz hasonlóan kivételesnek tartják magukat. Úgy fogalmazott, hogy ha nem értik őket, annál rosszabb, és ragaszkodnak a hibáikhoz is. Hozzátette, hogy nem könnyű barátságot kötni a magyarokkal, de az alelnök mindezt jól viseli.
A miniszterelnök felidézte, hogy vendégük már korábban is figyelmeztetett a progresszív liberalizmus veszélyeire, mondván, hogy Európát nem külső ellenség, hanem belső erők fogják térdre kényszeríteni, és ez felszabadította azokat a szellemi és politikai erőket, amelyek a politikai korrektség nyomása alatt álltak. Orbán szerint az alelnök felismeri, ha idegenek kívülről próbálnak beavatkozni a választásokba, és jelezte, hogy Magyarország is figyel erre.
Vance hangsúlyozta, hogy a progresszív erők rendszere gúzsba köti az embereket, visszafogja a teljesítményt, és támadást indít azok ellen az értékek ellen, amelyek egykor naggyá tették nemzeteinket. Orbán szerint ez a barátságuk alapja, és méltó, hogy együtt ünnepelhetik nemzeteik barátságát. Kiemelte, hogy a nyugati civilizáció jövőjéért aggódó amerikaiaknak és magyaroknak közös problémájuk van:
Brüsszel, ahol a progresszív erők még mindig nagy befolyással rendelkeznek.
Orbán kritikusan szólt az európai politikáról, mondván, hogy Brüsszel a genderideológiát, a woke-őrületet és a migrációt akarja Európa szervező erejévé tenni, miközben politikai ellenfeleit üldözi. Hangsúlyozta, hogy nem egységes és nyilvánvaló törvénysértő eljárások zajlanak a patrióták ellen, kísérik pénzügyi karanténok és titkosszolgálati zaklatások.
A háború és az energiahelyzet kapcsán Orbán arról beszélt, hogy a nyugati országok folytatni akarják a háborút Ukrajnában, támogatják az ukránokat, és újabb szankciókat vezetnek be, ami szerinte felelőtlenség, mert az energiaárak az egekbe szöknek, és kimerülnek az európai készletek.
Kiemelte, hogy Brüsszel nem Magyarországot képviseli, hanem összejátszik az ukránokkal, és Magyarországot büntetik, mert rámutattak Brüsszel önsorsrontó politikájára.
Beszéde végén arra figyelmeztetett, hogy az előttük álló évek nem lesznek könnyűek, egyszerre fenyegetik Európát pénzügyi és energiaválságok, és ha Európa nem változtat gyorsan, mindkét válságból vesztesen kerül ki.
Végül hangsúlyozta, hogy a szabadságszerető amerikaiaknak és magyaroknak össze kell fogniuk, meg kell menteniük a nyugati civilizációt, le kell zárni az orosz-ukrán háborút, és meg kell oldani az energiaválságot.
JD Vance: csodáljuk a magyarokat!
Az alelnök a beszéde legelején, a színpadon telefonon hívta fel Donald Trumpot, jelezve a közönségnek, hogy egy különleges vendégnek szeretné először átadni a szót.
Trump a vonal túlsó végéről hangsúlyozta szeretetét Magyarország iránt, kiemelte Orbán Viktor munkáját, és üdvözölte a közönséget.
Vance erre reagálva elmondta, hogy nehéz beszélni a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök után beszélni, de igyekszik a legjobbat nyújtani. Hangsúlyozta, hogy céljuk Orbán Viktor újraválasztása, és beszélt arról, hogy ez már a második látogatása Budapestre, de először közhivatalt viselő politikusként. Felidézte családja személyes helyzetét, és hogy hivatalos találkozóik során érdeklődtek a magyar családtámogatásokról, amelyek szerinte csak a magyaroknak járnak.
A beszédében kiemelte Budapest szépségét és épített örökségét, hangsúlyozta Amerika és Magyarország kapcsolatait, különösen az energiabiztonság, az üzleti és kereskedelmi kapcsolatok terén, és megköszönte a vendéglátást. Minden magyar férfihoz és nőhöz szólt, kiemelve a szabadságért és szuverenitásért vívott harcuk csodálatát, és hogy szövetségesként együtt kell működniük mindazok ellen, akik Magyarországot próbálják elnyomni.
Az alelnök hangsúlyozta:
csodáljuk a magyarokat, és azt szeretnénk, hogy a saját jövőjükről szabadon dönthessenek, külső befolyástól mentesen.
Nem akarja megmondani, kire szavazzanak, de a brüsszeli eurobürokratákra nem szabad hallgatni. Hangsúlyozta, hogy a barátság szellemében érkezett, és Magyarország merészen képviselte a nyugati civilizációt. Beszédében felhívta a figyelmet a szélsőbalos gondolkodásra, amely szerinte elfoglalta az egyetemeket, igazságtalanságot lát a társadalomban, és radikális erők nemzeti szobrokat, műemlékeket rongálnak.
Az alelnök hangsúlyozta a határok védelmét, a nők biztonságát, valamint azt, hogy a társadalom legsebezhetőbb tagjainak biztosítani kell az alapvető szolgáltatásokat, és bírálta a brüsszeli korrupciót, amely szerinte veszélyezteti Európa jövőjét. Kiemelte, hogy az európai sajtó tévesen riogat, és hogy az amerikaiak szeretik Európát, annak kultúráját és történelmét.
Vance az energiabiztonságról szólva hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor harcolt ezért, míg a legtöbb európai vezető nem.
Hozzátette, hogy sok európai vezető ellenségesen viszonyul a magyar néphez, és kritikával illette azt, hogy Amerikát és Magyarországot elmarasztalják pusztán az alacsony energiaköltségekért. Kiemelte, hogy elmarasztalják őket azért is, mert a háború mielőbbi lezárását szeretnék, és lekicsinylően nézik azokat az európai országokat, amelyek kontroll alatt szeretnék tartani a migrációt. Hangsúlyozta: „utálják a határaink védelmét, utálják az energiafüggetlenséget”, de Orbán Viktort különösen célkeresztbe helyezték, ami Vance szerint azt jelzi, hogy a miniszterelnök a magyarok oldalán áll.
Az alelnök hozzátette, hogy Orbán Viktort azért támadják, mert kiáll a magyar népért, és kiemelte: Trump elnök Európáért, a szuverenitásért és Magyarországért is kiáll. Vance hangsúlyozta, hogy vállvetve kitartanak a magyar miniszterelnök mellett, aki a legtöbbet harcolt a közös értékekért.
Az európai civilizációról szólva úgy fogalmazott, hogy Magyarország vezetői jobban értik, mi a lényege a kontinens kultúrájának, mint bárki Brüsszelben.
Ugyanakkor figyelmeztetett: ez a civilizáció nem képes önfenntartásra. Hangsúlyozta, hogy tenni kell érte, meg kell védeni, és a hazaszeretet, valamint az erős nemzetállam nem probléma, hanem szükséges eleme a küzdelemnek. Példaként Magyarországot hozta fel: a határvédelem és a gazdaság prioritásainak kezelése követendő út más országok számára is.
Vance szerint Orbán Viktor vezetése az eurobürokraták célpontja lett, mert bizonyítja, hogy lehetséges szuverén, nemzet- és Amerika-párti politikát képviselni.
Az alelnök kiemelte, hogy a magyarok generációkon át küzdöttek a szuverenitásukért, különösen a kommunizmus elnyomása alatt, amikor minden intézményt lebontottak, templomokat romboltak le, és újraírták a történelmet. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Szent István király szelleme mindig győzedelmeskedett.
A jelen kihívásaira reagálva Vance azt mondta, hogy meg kell újítani a lelkületet, és újra ki kell állni a szuverenitásért, mert a bürokraták ismét diktálni szeretnének.
Felhívta a figyelmet, hogy egy igazi vezető érzi a nép büszkeségét, és küzd a közös értékek megőrzéséért, miközben a jövőt építi, ami sokkal fontosabb, mint a pártcímkék.
Vance végül kijelentette, hogy szent kötelességük megvédeni az életet, valamint több generáció küzdelmes munkájának eredményét, és biztosítani, hogy a civilizáció értékei, a határok, a szuverenitás és az emberi méltóság fennmaradjanak.
