Óvatosabb a kockázati tőke

Az utóbbi hét évben 1,38 milliárd eurót (mai árfolyamon mintegy 350 milliárd forintot) fektettek be hazánkban a magán- és kockázati tőketársaságok. Ez összesen 179 tranzakciót jelent, a tőke 81,3 százaléka az elmúlt hét év 11 nagyobb, illetve hazai szemmel egyenesen megatranzakciója között oszlik meg. Az egyenetlenség egyik legfőbb oka, hogy a kockázati tőketársaságok és alapok többsége a nagyobb ügyleteket keresi. A hatékony üzletméret egy nemzetközi tőketársaságnak különösen fontos, hiszen ugyanazokat a munkafolyamatokat el kell elvégezni egy 10 és egy 100 milliós tranzakciónál is. Nem véletlen tehát, hogy míg 2002–2004 között a néhány tízmilliós, addig 2005-től már száz- vagy éppen több százmilliós tranzakciók jellemzők a legnagyobb, vagyis a 15 millió euró fölötti befektetési kategóriában. Ennek oka egyrészt, hogy a hazai cégek jóval érettebbek, egyre nagyobbak és a befektetők számára mind vonzóbbak lesznek, másrészt, hogy mind több nagy alap merészkedik a keleti piacokra, köztük amerikaiak is.

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület szerint a második sáv az 5–15 millió euró közötti ügyleteké. Nem meglepő, hogy e befektetési sávban sem sok tranzakció zajlott, hét év alatt csupán 15, az értékük közel százötven millió euró volt, hiszen kevés olyan magyar cég akad, amelybe milliárdos tőkeinjekció hatékonyan fialtatható a kockázati tőkebefektetők évi 20-30 százalékos, nemritkán ennél is nagyobb hozamelvárásával.

Szinte teljesen hiányoznak azonban a piacról a 2,5–5 millió euró közötti ügyletek, ezekből ugyanis hét év alatt csak hét született. Az 1–2,5 milliós sávban pedig 2005 óta folyamatosan csökken az ügyletek száma, ez év első 10 hónapjában nem is született ebben a mérettartományban üzlet. S hiába a kockázati tőkére vonatkozó hazai jogszabályok megújítása, a magyarországi nyugdíj- és befektetési alapok, illetve a biztosítók a fülük botját sem mozdítják, hogy ebbe a szegmensbe fektessenek, jóllehet, éppen ez lenne a számukra optimális méret. Nem is véletlen, hogy 2,5 millió eurós befektetési méret alatt szinte csak az állami szereplők vannak jelen, s ez különösen igaz az egymillió eurónál kisebb ügyletekre. E sávban, ahol hét év alatt 112 ügylet született, egyedi folyamatok zajlanak. Így érdekes, hogy az összes tranzakció darabszámának 62,6, de a befektetett tőkének csak 2,6 százaléka csapódott le a kisebb vállalkozásoknál.

Ez a szegmens az állami befektetőktől függ, így például a Magyar Fejlesztési Banktól, illetve megjelent a magyar piacra összpontosító – magántőkéből indított – alap is, a Primus Capital. Már a következő alap összeállítása is zajlik, s az még több tőkét hoz ebbe a piaci szegmensbe. A szakértők a jövőben a Jeremie programtól várnak fellendülést a legkisebbek szegmensében.

Ez a szegmens az állami befektetőktől függ, így például a Magyar Fejlesztési Banktól, illetve megjelent a magyar piacra összpontosító – magántőkéből indított – alap is, a Primus Capital. Már a következő alap összeállítása is zajlik, s az még több tőkét hoz ebbe a piaci szegmensbe. A szakértők a jövőben a Jeremie programtól várnak fellendülést a legkisebbek szegmensében.-->