Örültek a magyarok, olcsóbb lett az alapélelmiszerük, de az öröm gyorsan elillanhat: nagy baj közeleg Európában
A magyar vásárlók az elmúlt hónapokban még kedvező hírekkel találkozhattak: a KSH adatai szerint éves alapon 11,4 százalékkal csökkent a burgonya ára, miközben Németország egyes régióiban akkora túltermelés alakult ki, hogy a gazdák száztonnányi készleteket próbálnak ingyen szétosztani, mielőtt megromlanának. A háttérben azonban már most gyülekeznek a viharfelhők.
Elszálltak a burgonya határidős árai
Az Euronews beszámolója szerint a burgonyához kapcsolódó pénzügyi kontraktusok ára kevesebb mint egy hónap alatt 700 százalékkal emelkedett . Április végén még 2,11 euró körül mozgott a száz kilogrammra vetített ár, mostanra azonban 18,5 euróra ugrott. Ez első hallásra úgy tűnhet, mintha Európában hirtelen drasztikusan megdrágult volna a burgonya, a helyzet azonban jóval összetettebb.
A fizikai piacon jelenleg továbbra is túlkínálat van: Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban és Németországban az elmúlt évek jó árai miatt jócskán megnövelték a vetésterületet, ráadásul az időjárás is kedvezett a termésnek.
Ennek következtében hatalmas készletek halmozódtak fel. Egyes gyengébb minőségű burgonyatételek már annyira elértéktelenedtek, hogy a gazdák gyakorlatilag fizetnek azért, hogy elszállítsák tőlük az árut. Németországban például egy alsó-szászországi termelő 700 tonna burgonyát kezdett ingyen osztogatni, mert a hosszú tárolás miatt már nem tudta értékesíteni a készletet a chipsipar számára.
Nem a burgonya drágult meg, hanem a félelem nőtt meg
A mostani árrobbanás elsősorban nem a jelenlegi készletekről, hanem a jövőtől való félelemről szól. A pénzügyi piacok ugyanis egyre inkább arra számítanak, hogy az iráni háború miatt komoly problémák alakulhatnak ki a mezőgazdaságban.
A Közel-Keleten zajló konfliktus következtében megugrott a földgáz ára, ami közvetlenül drágítja a műtrágyagyártást is.
Ez azért különösen veszélyes, mert a burgonya rendkívül tápanyagigényes növény, vagyis a termelők erősen függnek a műtrágyától. Az Európai Unióban a nitrogénműtrágyák jelentős része importgázból készül, miközben a Hormuzi-szoros körüli konfliktus miatt az ellátási láncok is akadoznak. Az ENSZ szerint a világ műtrágya-kereskedelmének mintegy harmada normál esetben ezen az útvonalon halad át.
A háború hatására a földgáz ára már közel 60 százalékkal emelkedett, egyes műtrágyák ára pedig 50 százalékot ugrott néhány hónap alatt.
Németországban például a karbamid tonnánkénti ára 370 euróról 550 euró környékére emelkedett.
A mostani olcsóság könnyen átfordulhat drágulásba
A szakértők szerint a boltok polcain egyelőre azért nem érzékelhető drasztikus drágulás, mert az idei termeléshez szükséges alapanyagokat a gazdák többsége még a válság előtt vásárolta meg. A következő szezon azonban már teljesen más lehet.
Európa-szerte egyre több gazda dönt úgy, hogy kevesebb műtrágyát használ, vagy kevésbé tápanyagigényes növényekre vált. Ez rövid távon költségcsökkentést hozhat, hosszabb távon viszont kisebb termést és magasabb élelmiszerárakat okozhat.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kína közben korlátozta több fontos műtrágya-alapanyag exportját, így a globális piac még sérülékenyebbé vált.
A mostani burgonyapiaci mozgások ezért inkább egy ideges piacot tükröznek, mintsem a jelenlegi valóságot. A határidős árakból még nem következik automatikusan, hogy biztosan ennyivel drágább lesz a burgonya, de jól mutatják: a befektetők és a kereskedők már most attól tartanak, hogy a mostani túltermelést néhány éven belül akár hiány követheti.
