Hajmeresztő NATO-botrány: nem elég dühös Donald Trump, amerikai célpontra csap le a videón a bemutatott új rakéta
A vita középpontjában egy francia-brit fejlesztésű, nagy hatótávolságú rakétarendszer áll, amelyet Európa részben azért fejleszt, mert attól tart, hogy az Egyesült Államok hosszabb távon visszavonulhat az európai védelemből. A botrányt azonban nem maga a fegyver, hanem a látványos promóciós videója robbantotta ki.
Amerikai hadihajóra emlékeztető célpontot semmisített meg a rakéta
A Financial Times beszámolója szerint a bemutatóvideóban szereplő célpont feltűnően hasonlított egy amerikai hadihajóra, ami Washingtonban sokaknál kiverte a biztosítékot. Az ügy azért különösen kínos, mert a NATO hivatalosan továbbra is az Egyesült Államokra épülő katonai együttműködésre alapozza elrettentőerejét.
Az európai fegyverkezési programok azonban egyre nyíltabban abból az alapfeltevésből indulnak ki, hogy Európának önállóan is képesnek kell lennie nagy hatótávolságú csapásmérésre.
Ez részben annak következménye, hogy Trump többször belengette: az Egyesült Államok akár csökkentheti NATO-szerepvállalását, ha az európai tagállamok nem növelik jelentősen védelmi kiadásaikat.
Az elmúlt hónapokban ráadásul több konfliktus is tovább mélyítette a bizalmi válságot Washington és európai szövetségesei között. A Reuters szerint az amerikai adminisztráció egyes körei már azt is felvetették, hogy büntetőintézkedésekkel sújthatnák azokat az európai országokat, amelyek nem támogatják kellően az amerikai katonai műveleteket.
Európa egyre kevésbé bízik az amerikai védelemben
A háttérben egy sokkal nagyobb geopolitikai fordulat húzódik meg. Európa attól tart, hogy az Egyesült Államok figyelme fokozatosan Ázsiára és a Közel-Keletre helyeződik át, miközben az orosz fenyegetés továbbra is közvetlen marad a kontinensen. A Financial Times szerint Trump döntése, hogy leállítja bizonyos amerikai nagy hatótávolságú rakéták európai telepítését, sokkolta a NATO-tagállamokat. Több ország attól fél, hogy Európa túlságosan függ az amerikai fegyverektől és hírszerzési rendszerektől.
Ezért indult felgyorsult európai fegyverkezési program: új rakéták, drónrendszerek és légvédelmi fejlesztések sora zajlik, részben francia, brit és német vezetéssel. Az európai vezetők ugyanakkor kényes egyensúlyozásra kényszerülnek: miközben önállóbb védelmet akarnak építeni, nem akarják teljesen elidegeníteni Washingtont.
A mostani videó azonban sokak szerint pontosan ezt a félelmet testesítette meg látványos formában. Elemzők szerint ritkán fordul elő, hogy NATO-tagállamokhoz köthető hadiipari kommunikációban az Egyesült Államokra emlékeztető célpont jelenjen meg.
Egyre mélyebb a repedés a NATO-ban
A konfliktus újabb jele annak, hogy az atlanti szövetségen belül egyre nő a feszültség. Az európai országok egyszerre próbálnak gyorsan újrafegyverkezni és csökkenteni függőségüket az amerikai hadiipartól, miközben továbbra sem képesek teljesen kiváltani az Egyesült Államok katonai erejét.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az amerikai fegyverszállítások egy részénél már most késések vannak a közel-keleti konfliktusok miatt, így több európai ország attól tart, hogy válsághelyzetben nem számíthat gyors amerikai támogatásra.
Miközben hivatalosan minden fél a NATO egységéről beszél, láthatóan egyre erősebb a bizalmatlanság, és Európa már egy olyan korszakra készül, ahol nem biztos, hogy Washington minden helyzetben automatikusan mögé áll.
