Andrássy út: luxus a köbön

A közelmúltban napvilágot látott a hír, hogy az Armani csoport megnyitja első magyarországi Emporio Armani üzletét októberben – nem meglepő, az Andrássy úton. A Louis Vuitton 2006 nyarán nyitott üzletet az Opera mellett, s azóta több cég is jelentkezett a – sokáig a Váci utca „árnyékában élő” – Andrássy úti bérleménybe. Azóta már látható jelei vannak az angol Burberry, és az olasz Gucci készülő üzletének.

Magyari Tamás, a szintén Andrássy úti Ermengildo Zegna üzletvezetője lehetségesnek tartja, hogy rövid távon vásárlókat veszítenek az Emporio üzlet megnyitása miatt, hosszabb távon azonban csak nyernek az új cég megjelenésével. A két cég koncepciója ugyanis merőben más: a Zegna klasszikus vonalvezetésű, elsősorban öltönyökben és a sportos cikkekben erős, míg az Emporio a lezserebb darabokat kínál. A luxusüzletekkel ismét feléledhet a magyarok öltözködéskultúrája – teszi hozzá.

A budapesti üzlet vásárlói többnyire magyarok, de természetesen sok a turista is. A Louis Vuitton ikonikus termékeinek mindegyike bestseller: például a poggyász kategóriában a monogram vászonból készült többfunkciós "minden vivő" Keepall utazótáska (a német honlap szerint ezt mérettől függően 595-1350 euróért lehet megvásárolni) - írta válaszul lapunk kérdésére a Louis Vuitton.

A legkeresettebb termék azonban a Speedy kézitáska, főleg a középkorú hölgyek körében (420-465 euró). A vállalat szerint a Vuitton által képviselt tradícióra és a minőségre az emberek Magyarországon is éppen annyira fogékonyak és nyitottak, mint bárhol máshol a világon.

Arra a kérdésre, hogy változtatnak-e valamint a Burberry nyitása után, kifejtették, továbbra is erős az elkötelezettség vevőink felé, későbbiekben viszont elképzelhető, hogy újabb termékcsoporttal bővítik a kínálatot.

A kelet-közép-európai régióban harmadikként - Moszkva és Prága után – 2006 nyarán nyitott a Louis Vuitton Budapesten. A nyitás után két évvel elmondható, hogy az eredmények messze felülmúlták elvárásainkat – írja a vállalat. A Louis Vuitton magyar vásárlói sokszínűek mind életkorban, mind társadalmi és anyagi státusban. A tapasztalatok és a luxuscégek áradata ugyanazt jelzi: a luxusra Magyarországon mindig lesz pénz, míg az erős középkategóriás márkák üzleteiben egyre kevesebb a vevő.

Magyari Tamás szerint a középszegmens által kínált 100-150 ezer forintos zakókat sokan nem engedhetik meg maguknak. Az pedig, aki megteheti, jóval drágábbat vásárol, 5-600 ezer forintért. Az Esprit, az s.Oliver vagy akár a Benetton pedig úgy tűnik, nem találja a helyét, de legalább is a vevőket. Ezekben az üzletekben a nyugat-európai városokban általában tolonganak a vásárlók, a hazai boltokban viszont alig találni vevőt. Magyari úgy véli, ennek az oka, hogy hiába próbálják ezek a cégek a magasabb igényű vásárlókat megcélozni, a minőség gyakran nem az árnak megfelelő. Pedig a középkategóriás piacon a verseny óriási, az a cég, amely nem kínál ár-érték arányban jó árut, könnyen elbukhat.

A luxuscégek jövedelmezősége pedig igencsak csábító. Az LVMH csoport tavaly 16,5 milliárd eurós árbevétel mellett 2,3 milliárd euró adózott eredményt realizált (2006-ban 15,3 milliárd eurós forgalmat és 2,2 milliárd euró adózott eredményt jelentett a konszern). A francia PPR luxusruházati konszern, amely többek között a Gucci, az Yves Saint Laurent és a Balenciaga márkák tulajdonosa 2007-es üzleti évében 19,8 milliárd eurós forgalom mellett 1,1 milliárd eurós adózott eredményt könyvelhetett el (Az árbevételben 16,1 százalékos, a nettó eredményben nem kevesebb, mint 50,5 százalékos emelkedést jelent ez 2006-hoz képest).

Ugyanebben az időszakban például a Benetton 2,1 milliárd eurós árbevétel mellett 145 millió eurós adózott eredményt ért el, a Az M&S forgalma az elmúlt kilenc hónapban összességében 2,2 százalékkal esett vissza Nagy-Britanniában. Ez utóbbi vállalatnál az idén sem várnak fellendülést: várakozásaik szerint a kiskereskedelmi feltételek nehezek maradhatnak az egész évben.

A nehéz körülményekre valójában a magasabbra pozícionálás lenne a gyógyszer? Több középkategóriás vállalat koncepciójában ugyanis egyre jobban érezhető a luxuscégek profitjának vonzása. A Pumát 2007-ben vásárolta fel a francia PPR, amely után a cég magyarországi leányvállalatának, a Puma Hungáriának az ügyvezető igazgatója Tényi József nyíltan kimondta, a felső kategóriás termékek felé való további elmozdulást segíti a francia, luxusruházati cikkeket gyártó PPR többségi részesedése a Rudolf Dassler által alapított Puma sportszergyártóban. Puma úgynevezett „concept store”-jai egyértelmű árszínvonal-emelkedést jelentenek. Az s.Oliver a szűk Múzeum körúti üzletből a Deák Ferenc utcai exkluzív környezetbe költözött. Az árak pedig egyre magasabbak.

A GfK Hungária egy korábbi jelentése szerint 2006-ban a hazai ruházati piacon a fogyasztók által vásárolt termékmennyiség csökkent, ám ezzel azonos mértékben nőtt a vásárlók által ruházati termékekre kiadott összeg. Tehát kevesebbszer, de nagyobb értékben vásárolunk, ami bizonyos szempontból a drágább termékeket értékesítő vállalatoknak kedveznek. A szakemberek azonban figyelmeztetnek: a Vuitton, a Gucci, a Zegna árai minőséget jelentenek, s előállítási költségük is magasabb, nem beszélve a vevők számára nyújtott külön szolgáltatásokról. Vagyis luxust árulni nem egyszerű kiskereskedelem, hanem életmód is.