Hitte volna, hogy az ország egyik legforgalmasabb csomópontján, a Széll Kálmán téren a múlt század elején még a budapestiek kedvenc korcsolyapályája volt?
Budapest történetét meghatározták a téglavetők, vagyis azok az üzemek, ahol eleinte kézzel, később pedig gépek segítségével készítették a város tégláit. Budán az 1686-os török megszállás alóli felszabadulás után, a kiépülő város építőanyag-igénye miatt több téglaégetőt is létesítették. A mai Széll Kálmán tér helyén is működött egy ilyen téglagyár egészen 1892-ig, melynek bezárása után egy hatalmas, 8-10 méter mély bányagödör maradt hátra. A terület, amelyet a budaiak sokáig, csak „Gödörnek” becéztek, idővel aztán feltöltődött talajvízzel, és telente kedvelt korcsolyázóhellyé vált. Az ún. budai jégpálya hivatalosan 1895-ben nyílt, pár hónappal a Budai Korcsolyázó Egylet megalakulása után.
A helyiek kedvenc korcsolyázóhelye volt a mai Széll Kálmán tér területén lévő budai jégpálya
Bár külföldről leginkább a gyönyörű városligeti nagy jégpálya vonzotta a látogatókat, azonban a századforduló környékén a budai jégpálya fejlődése legalább annyira hívogatta a korcsolyázás szerelmeseit. 1897-ben a pálya központjául felállították a BBTE (Budapesti, Budai Torna Egylet) első klubházát, amely Neuschloss Ödön és Marcell műve volt, így a gyönyörűen kiépített pálya hamar konkurenciát jelentett a városligetinek – számolt be róla a PestBuda.hu. Sőt a kortársak kiemelték, hogy a szélvédett terület miatt sokkal jobb a jege, mint a pesti „vetélytársé”.
„A budai korcsolyapálya nagyszámú közönsége soraiban gyakran ott látjuk Széll Kálmán miniszterelnököt is, ki öt éves unokáját kiséri ki a jégre, nemkülönben Lobkovitz Rudolf hercegné is mindennapos vendége a kies fekvésű jégpályának” – írta Vasárnapi Ujság az 1901. február 10-i számában.
1911-ben a sportegyesület a székesfővárossal kötött használati szerződését további 40 évre meghosszabbította, és a téren egy modern sporttelep, a favázas klubpavilon helyén pedig egy korcsolyacsarnok is felépült. Az alábbi képen látható új korcsolyacsarnok 1913-ra készült el:
A népszerű sportközpont telente Buda egyik legkedveltebb helyévé vált, de nyáron szintén népszerű teniszpályák és sportpályák voltak a helyszínen. 1938-ban aztán elkezdték a tér forgalmi csomóponttá alakítását, amely 1941-re készült el. Ez jelentette végül a felhőtlen sportolás végét, mindörökre visszacsábítva ezzel a korcsolyázás szerelmeseit a Városligetbe.
Kattintson az Origo oldalára, és nézze végig a hangulatos fotókat az egykori korcsolyázókról és jégpályákról szerte az országban!
