Biológiai kísérlet
Több, mint 200 fiatal vett részt a tudományos tesztsorozatban, mely során azt vizsgálták, hogy hogyan változik a tesztoszteron-, kortizol- és IgA szintjük a különböző stílusú zenék hatására. A Sony Ericsson ezáltal tisztább képet kapott arról, hogy milyen zenei műfaj hatására érzik a fiatalok magukat szexinek, pörgősnek, ellazultnak, vagy egyszerűen csak jól vagy rosszul.
Ezeket a biokémiai reakciókat úgy mérték, hogy a különböző zenei részletek lejátszása előtt és után nyálmintát vettek a kísérletben résztvevőktől.
Az elme és a tudat viszonya
A kutatás szerint a különböző stílusú, 30 másodperces zenei részletek lejátszása során nem volt összefüggés a tudati észlelés és a test biológiai reakciója között.
Gyakran előfordult, hogy az a zene, amelyről azt gondolták a résztvevők, hogy le fogja nyugtatni őket, teljesen más reakciót váltott ki belőlük, megnövelve szervezetükben a stresszt, miközben ezt tudatosan nem is észlelték.
Nem törvényszerű, hogy a lassú zenék nyugtatják meg a hallgatót. Fiziológiai szempontból leginkább a horvát pop (30), a lett és lengyel pop-rock (36 és 17) lazította el a kísérlet résztvevőit.
Az emberek úgy tűnik, hogy egyformán rosszul ítélik meg, hogy milyen zenéktől érzik magukat szexinek: a holland népzene és a német hip hop a résztvevők 75%-ának emelte meg a tesztoszteron szintjét, melytől romantikus hangulatba kerültek, jóllehet nagy részük nem volt tudatában annak, hogy ezek a zenék milyen hatást váltottak ki belőlük.
A zene hangulatra gyakorolt hatása
Minden hangulathoz tartozott egy-egy zenei részlet. A német hip hop mind a nők, mind a férfiak tesztoszteron szintjére hatással volt, szerelmes hangulatot idézve elő a hallgatók körében.
Ugyanakkor leginkább a spanyolos, latinos zene okozhat stresszt, hiszen a résztvevők 89%-ának megemelkedett a kortizol szintje a dalrészlet meghallgatását követően.
A dán akusztikus popzenétől a férfiak élénkebbek és vidámabbak lettek, míg a nőknél ez a zenei stílus éppen ellenkező reakciót váltott ki: az ő hangulatuk a dél-afrikai rocktól lett jobb.
Csupán egyetlen egy hangrészlet volt, amely mindkét nemre ugyanolyan hatást gyakorolt: az „oldschool” belga soul zene csökkenti a stressz szintet és mind a nőket, mind a férfiakat ellazítja.
„Egészséges” zenehallgatás
A horvát pop szinte mágikus hatással van az emberi tesre: a résztvevők 100%-ánál csökkent a kortizol szint, míg megnőtt az IgA szintjük, ez pedig amellett, hogy ellazít, immunrendszerünket is erősíti.
A román tánczene és a litván RnB jelentősen csökkenti az IgA szintünket (67% és 100% között), ez pedig azt jelenti, hogy nem erősíti az immunrendszert.
Ugyanakkor 30 másodpercnyi horvát pop varázsitalként hat közérzetünkre.
David Moxon pszichológus a következőt nyilatkozta: „eddig nagyon kevés kutatás foglalkozott a zene fiziológiai hatása és hangulatra gyakorolt hatásának összefüggésével, a Sony Ericsson kutatásának eredményei azonban nagymértékben növelték tapasztalatunkat ezen a területen.”
„A legmeglepőbb talán az volt, hogy ilyen rövid zenei részlet is fiziológiai változást idézhet elő. Az is különös, hogy mennyire nem tudjuk megítélni, hogy a különböző zenei stílusok milyen biológiai hatást váltanak ki belőlünk.”
Zenére hangolt férfiak
A férfiak sokkal pontosabban meg tudják határozni, hogy mely zenei stílus hat rájuk fizikai értelemben, illetve tudatosabbak a tekintetben is, hogy a különböző zenei hangok milyen érzelmi reakciót váltanak ki belőlük.
A férfiakat leginkább a brit soul zene „indította be”, ez pedig azt mutatja, hogy a soul énekesek selymesen lágy hangja szenvedélyesebbé teszi őket. Az észt rock (33%), a lett pop (67%) és a német hip hop (76%) is megemelte tesztoszteron-szintjüket, így megállapítható, hogy ezek serkentő hatással vannak a férfiakra, egyfajta zenei afrodiziákumként működve.
A nők, akik kevésbé élik meg tudatosan a zene rájuk gyakorolt fizikai hatását, a latin zenétől indultak be a legjobban.
A zenei műfajok különböző hatását a Sony Ericsson új kutatása mutatta ki, amely a hangok „ízlelgetéséből” állt: teljes zeneszámok helyett csak rövid zenei részeleteket hallgattak a résztvevők.
A pörgős európai fiatalok (18 és 24 év közöttiek) sokszor csak egy kis részletét hallgatják meg a zenének, mielőtt továbbléptetnék a következő számra.
