Budapest–Pétervár csata

Oroszország nem éri be azzal, hogy 2014-ben téli olimpiát rendezhet, a legnépesebb FÁK-állam a nyári ötkarikás játékoknak is szívesen otthont adna a közeljövőben. Azt követően ugyanis, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tavaly úgy döntött, a fekete-tengeri üdülővárosban, Szocsiban lehetnek a hat év múlva esedékes téli játékok, Szentpétervár a napokban jelezte: pályázni fognak a 2020-as nyári olimpiára is. Úgy fest tehát – hogyha minden terv szerint halad –, Budapest egyik ellenfele a második legnépesebb orosz város lehet a 2020-as ötkarikás játékok megrendezéséért folytatott küzdelemben.

Szentpétervár pályázási szándékát a város polgármestere, Valentyna Matvijenko jelentette be egy rádióinterjúban. Jelezte: úgy véli, az esemény igen jó hatással lehet a város gazdaságára, s ezért hamarosan felveszi a kapcsolatot az orosz kormánnyal és az államfővel is az ügyben. Szentpétervár egyébként egyszer már kandidált a 2004-es olimpia rendezésére, akkor azonban pályázata a második fordulóba sem jutott be. A polgármester most elmondta: a város vezetése mindenképpen szeretné vendégül látni a világ legjobb sportolóit két hétre, s ha ez nem valósul meg 2020-ban, akkor négy évvel később is leadnák pályázatukat.

Mindeközben Magyarországon a háttérben folynak az egyeztetések annak érdekében, hogy Budapest is leadhassa pályázatát a 2020-as játékokra. Lapunk úgy tudja, hogy a hazai olimpia megvalósításának támogatására létrehozott Budapesti Olimpiai Mozgalom (BOM) képviselői, valamint a főváros vezetése két kérdésben is folyamatosan tárgyalnak. Egyrészt jelenleg zajlik az olimpia lehetséges helyszíneinek kiválasztása, másrészt most egyeztetik az olimpiai törvénytervezet szövegét is. A Világgazdaság úgy értesült, a tervek szerint mindkét ügyben az ősszel várható fejlemény, valószínűleg októberben terjesztik a Fővárosi Közgyűlés elé a terveket a jövőbeli helyszínekről, s ekkor szavazhatnak a törvényről is. A jogszabálytervezetet ezután küldik majd el a parlamenti pártoknak és a kormánynak.

Egy 2020-as budapesti olimpia csak a játékok megrendezéséhez kötődő költsége egyébként – a BOM megbízásából készült PricewaterhouseCoopers-elemzés szerint – 518 milliárd forint lenne, s ennek kevesebb mint 40 százalékát, 197 milliárd forintot kellene az államnak állnia. A közvetlen költségeken kívül azonban igen jelentős kapcsolódó infrastrukturális fejlesztésekre is szükség lenne a felkészülés időszakában. A megvalósíthatósági tanulmány szerint ezeknek a beruházásoknak a költsége 4646 milliárd forint, ez 2675 milliárd forint állami, 434 milliárdos magán- és 1527 milliárdos EU-forrásból tevődik össze. A dokumentum azonban kiemeli, hogy az említett beruházások nagy része – mint például a négyes metró kivitelezése, az elővárosi vasútvonalak fejlesztése, az M0-s körgyűrű, illetve egyes gyorsforgalmi utak kiépítése – az ötkarikás játékok nélkül is megvalósulna 2020-ig, s az előre hozott költségek összesen 562 milliárd forintot tesznek ki.

Az, hogy – a valószínűleg kandidáló Budapest és Szentpétervár mellett – mely városok pályázhatnak még a 2020-as játékokra, egyelőre nem tudni, már csak azért sem, mert néhány város jelentkezése minden bizonnyal a 2016-os olimpiára kiírt pályázat eredményétől is függ. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy az elmúlt öt alkalomból négyszer kandidáló Isztambul s a 2016-os pályázatból már első körben kieső Prága is jelentkezik majd, de rajtuk kívül felmerült többek közt Fokváros, Dubai, Doha, Delhi és több amerikai város neve is.

Akkor Moszkva adott otthont az ötkarikás játékoknak, azt azonban a nyugati országok bojkottálták.

Az 1980-as olimpia költségeit természetesen teljes egészében állami pénzből fedezték, amenynyiben azonban Szentpétervár megkapja a rendezés jogát, a költségek egy részét biztosan magánforrásból finanszírozzák.

Akkor Moszkva adott otthont az ötkarikás játékoknak, azt azonban a nyugati országok bojkottálták.

Az 1980-as olimpia költségeit természetesen teljes egészében állami pénzből fedezték, amenynyiben azonban Szentpétervár megkapja a rendezés jogát, a költségek egy részét biztosan magánforrásból finanszírozzák.-->