Kilencévi hűségre akarja kötelezni a gyakornok orvosokat a szaktárca, hogy ne vándoroljanak el Magyarországról a fiatal szakemberek, illetve, hogy a kisebb vidéki kórházakban is legyen elegendő rezidens. Ha a tervezett szigorítás életbe lépne, a frissen végzett orvostanhallgatók 60 százaléka inkább külföldre menne - állítja a Rezidensszövetség egy felmérésre alapozva. Az idén végző orvostanhallgatókat már biztosan nem érinti a tervezett szigorítás, arról tovább egyeztetnek - mondta az egészségügyi tárca szakállamtitkára.
A szakorvosjelölt-képzést átalakító új szabályozás a tervek szerint csak a jövőre végzőkre vonatkozik. A tárca azért döntött így, mert túl sok a vitás kérdés, még a kormányzaton belül is . A legvitatottabb pont az, hogy a rendelet átlagosan kilenc évre ahhoz a kórházhoz kötné az orvosjelölteket, ahova gyakornokként kerültek. Annak, aki előbb állást vált, a képzési költség egy részét vissza kellene fizetnie.
A szigorításra azért van szükség, mert sok fiatal itthon megszerzi a szakorvosi képesítést, majd külföldön kamatoztatja drága tudását. Korábbi számítások szerint egy szakorvos kiképzésének költsége meghaladja a 20 millió forintot. A Semmelweis Egyetem (SE) Menedzserképző Intézetének egyik felmérése szerint a fiatal rezidensek több mint 60 százaléka vállalna külföldön munkát, miközben a hazai orvoskar elöregedett. A háziorvosok harmadának életkora jócskán meghaladja a nyugdíjkorhatárt. Évente az SE egy évfolyamnyi hallgatóinak megfelelő orvosszám kéri külföldi munkavállalását, pedig az itthoni intézmények súlyos munkaerőhiánnyal küzdenek. Legkritikusabb a helyzet az altatóorvosok, patológusok, intenzív terápiás orvosok körében.
A külföldre távozás okaként a rossz jövedelmet valamint a szegényes munkakörülményeket jelölik meg az orvosok. Az Egészségügyi Minisztérium szándéka, hogy az Európai Uniós forrásokból közel 4 milliárdot, a Tanács pézalapjából 800 milliiót fordítanak az ágazati humán erőforrás megtartására, az orvos- és szakdolgozói hiány pótlására.
