A Gazpromtól függő Magyarországról és az Emfeszről ír az IHT

Az írás szerint az Európai Unió egy tapodtat sem halad előre energiabiztonsági politikájának formálásában, amíg fel nem ismeri, hogy a homályos tranzakciók kiszolgáltatottá teszik a fogyasztókat. A Párizsban megjelenő angol nyelvű napilap - a The New York Times európai kiadása - szerint a jól jövedelmező magyar piac ötödét uraló Emfesz (Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.) körüli hatalmi harcok egyáltalán nem lennének érdekesek, ha csupán néhány tehetős, egymással rivalizáló kereskedőről szólnának. A cég történetén - mint egy mikrokozmoszon - keresztül azonban tanulmányozható a térség egészének energetikai szektora, írja az IHT.

A csütörtökön megjelenő elemzés szerint "Kelet-Európa az orosz energetikai érdekek játéktere lett, a szektor kialakult szerkezete miatt pedig elhalnak az energiabiztonsági politika kialakítását célzó európai uniós erőfeszítések". A legfőbb probléma az átláthatatlanság, állítja a lap szakértőkre hivatkozva. "Minden homályos itt, Európának ebben a részében, ahol Oroszország fokozni akarja uralmát az energiaszektor felett" - mondta Agota Loskot-Strachota, a varsói kelet-európai tanulmányok intézetének elemzője, aki úgy véli, transzparencia nélkül esély sincs az EU által áhított energiabiztonsági politika megteremtésére.

A varsói elemző véleményét Tom Mayne, a Global Witness nemzetközi civil szervezet energetikai szakértője is osztja. "Az energiakereskedelemben igen szűkösek az ellenőrzési lehetőségek, korlátozottak a közzétételi szabályok és szinte semmi sem látható abból a folyamatból, amelynek során kialakulnak a fogyasztói árak, pedig ezek sarkalatos kérdések az energiabiztonság szempontjából" - mondta Mayne.

Az IHT szerint "éppen ezért kellene Brüsszelnek foglalkoznia az Emfesz tulajdonosi szerkezetében beállt változásokkal." A lap ismerteti a liberalizált magyar gázpiac legnagyobb szereplője körüli fordulatokat egészen a 2003-as cégalapítástól a RosGas AG megjelenéséig. Az IHT értékelése szerint a folyamatok rávilágítanak, hogy a rendszerváltás óta kialakult körülmények között "a kormányoknak nincsen befolyásuk a tulajdonosi összetétel és a kereskedési lánc alakulására, és nem értik meg, hogy ez veszélyezteti az energiabiztonságot. Ahogy Oroszország nyomul előre a gázelosztó rendszer ellenőrzése felé, a Gazpromtól különben is függő Magyarország még inkább függővé válik, az uniós energiabiztonsági politikából pedig nem lesz semmi egészen addig, amíg az EU rá nem eszmél, hogy a homályos ügyletek sebezhetővé teszik a fogyasztókat."