A szövetség közleményében az FVM-et hibáztatja e lépésért. Az érdekképviselet szerint Gráf József agrárminiszter többször kijelentette, hogy a törvényalkotási folyamat nem indul meg, ha az úgynevezett élelmiszerkódex létrejön.
Mint ismert, e megállapodást áprilisban fogadták el a termelők, a feldolgozók és a kereskedők képviselői, de az aláírók ellen a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) később versenyfelügyeleti eljárást indított a szöveg egyes pontjai – például a hazai és a külföldi áruk 80-20 százalékos forgalmazási arányának rögzítése – miatt. A vizsgálat nyomán ágazati vita robbant ki arról, hogy a dokumentum a július elsejei tervezett időpontban hatályba léphet-e. Az OKSZ szerint az agrártárcát „súlyos felelősség” terheli azért, hogy a versenyhivatali eljárás megindult. A szövetség tegnap nem vett részt az aláírók részvételével megtartott FVM-es kódexegyeztetésen sem.
Az agrártárca továbbra is arra törekszik, hogy a dokumentum július elsejétől az eredetileg aláírt formában lépjen életbe – közölte Dékány András, a minisztérium szóvivője. Hozzátette: az FVM nem kezdeményezett törvényjavaslatokat, hanem azokat – ötpárti támogatottsággal – országgyűlési képviselők nyújtották be – írja a Világgazdaság.
Nagyon keménynek tűnik, hogy a javaslat 5-15 százalékos büntetést írna elő a bűnösnek talált kereskedőláncokra: mivel a 15 vezető kereskedő mindegyikének forgalma meghaladja a 40 milliárd forintot, a bírság kétmilliárd forintról indul. Bár jóval kisebb tétel, ám az utólagos visszatérítések 3 százalékban történő meghatározása is az ellenkező hatást érheti el, vagyis a hazai termékek aránya csökkenhet, mivel a láncok vélhetően az import- árukat részesítik majd előnyben - idézi a Tesco szóvivőjét a Népszabadság.
Amennyiben igaz a kereskedők véleménye arról, hogy az FVM-nek köze van a két javaslathoz, a tárca újabb frontot nyit - ezúttal a GVH-val szemben. A javaslatot beterjesztő képviselők gyakorlatilag kivennék a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kezéből a pálcát az élelmiszer-termékpályához tartozó vállalkozások kartellgyanús ügyeiben. Versenyfelügyeleti eljárás ugyanis kizárólag a mindenkori agrárminiszter bejelentésére indulhatna, aki szabadon dönthet arról, hogy a hatályos versenytörvény alapján versenykorlátozónak tekinthető esetekben a piackorlátozó cselekvésből származó gazdasági és társadalmi előny meghaladja-e a korlátozásból fakadó hátrányokat.
A javaslat szintén az agrárminiszter beleegyezéséhez kötné az idesorolható ügyekben indult versenyfelügyeleti eljárások folytatását, illetve a bírságok kiszabását - félreérthetetlenül az élelmiszerkódexszel szemben májusban indult GVH-eljárásra utalva.
Mihálovits András, a szóvivője ezzel szemben leszögezte: uniós jogszabályok egyértelműen tiltják, hogy a helyi törvényhozás jogosítványokat vonhasson el a versenyhatóságoktól. Annál inkább, mivel a törvényjavaslat által a versenytörvény felülírni kívánt paszszusai lényegében megegyeznek az uniós jogszabályokkal, így például az élelmiszertermékpálya-kódex kifogásolt pontjai nemcsak a hazai versenytörvényt, hanem az uniós közösségi jogot is sérthetik.
