Zsugorodó magyar sörpiac

Már a sör sem csúszik olyan jól: két éve folyamatosan csökken a hazai fogyasztás, az idén pedig még a korábbinál is erősebb visszaesés várható – hangzott el tegnap a Magyar Sörgyártók Szövetsége által tartott szakmai háttérbeszélgetésen. Míg 2007-ben még fejenként 78 litert gurítottak le a torkukon a magyarok, az idén ez a 70 literes uniós átlag alá, 67-68 literre mérséklődhet. Összehasonlításképpen: a nyolcvanas években még bőven száz liter felett volt a magyarok fejenkénti éves sörfogyasztása.

„Már 2008-ban is 7 százalékkal csökkent a hazai piac az előző évhez képest, erre az idén még a válság is rátesz egy lapáttal, így akár 10 százalék körüli további mérséklődés sem kizárt” – mondta az eseményen Sivó Imre, a szövetség elnöke. Úgy véli, ezt a tendenciát a mostani meleg nyári időjárás sem tudja megállítani. Elmondása szerint a lejtmenetben lévő hazai fogyasztás egyik oka, hogy itthon egyszerűen drága a sör a keresetekhez, illetve a környező országok áraihoz képest. „Nemzetközi összehasonlításban, de még uniós viszonylatban is magasnak számít az iparág adóztatása. Egy átlagos, 160 forintos palack árában 60-65 forint az adótartalom, ebből csak a jövedéki adó 25 forint” – magyarázta. A szakember emlékeztetett arra, hogy 2009 júliusától ez utóbbinak 6,5 százalékkal nőtt a mértéke, 2010-től pedig további 10 százalékos emelés várható.

„A másik ok egyértelműen a válság: egyrészt mivel a sör nem számít alapvető élelmiszernek, a vásárlók először az ilyen jellegű kiadásaikat mérséklik” – mondta lapunknak Csóka Sándor, a Borsodi Sörgyár Zrt. trade marketing menedzsere. „Ennek megfelelően már nem csupán a vendéglátóhelyeken, hanem a kiskereskedelemben is csökkennek az eladások” – mondta a Világgazdaságnak Agócs Mónika, a Dreher Zrt. vállalati kapcsolatokért felelős vezetője.

A válság miatt szorosabbra húzott vásárlói nadrágszíjak miatt legfőképpen a középkategóriás termékek forgalma csökkent (Arany Ászok, Soproni, Borsodi), mivel egyre inkább az olcsóbb, alsó kategóriás sörök felé tolódik a kereslet. Agócs Mónika érdekességként megemlítette, hogy a legfelső, a szuperprémium kategória eladásai tavasszal még tartották magukat – valószínűleg azért, mert a kevésbé árérzékeny réteg vásárolja az ilyen típusú italokat – azonban már itt is megkezdődött a csökkenés.

„Szintén szembetűnő, hogy míg az üveges sörök fogyasztása csökken, addig a dobozosok forgalma az elmúlt időszakban 10 százalékkal nőtt, így a részesedésük a teljes piacon már meghaladja az 50 százalékot” – mondta Kiss Éva, a Heineken Hungária Zrt. kommunikációs menedzsere. Ennek megfelelően az ő termékeiknél is jellemző a dobozos változatok bevezetése.

Agócs Mónika elmondta: a romló adatokra – mint a válság következményeire – számítottak a Drehernél, és ennek megfelelően igazították a promóciós stratégiájukat is. „Nemcsak országos, hanem helyi szintű, a boltokkal, vendéglátóhelyekkel közösen kialakított, személyre szabott promóciókat indítunk” – mondta. A hatékonyabb promócióra és a célzottabb reklámokra helyezik a hangsúlyt a Borsodinál is. „Célunk, hogy minél jobban megszólítsuk az egyes termékeink vásárlóközönségét, emellett pedig az eddiginél nagyobb hangsúlyt fektetünk a termékinnovációra, valamint a partnereinknek nyújtott szolgáltatások fejlesztésére” – mondta Csóka Sándor.

A szövetség a nagyobb, 200 négyzetméter feletti üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíjtör-vény hatálya alá, mert ezekben keletkezik a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka.

A szövetség a nagyobb, 200 négyzetméter feletti üzlethelyiséggel rendelkező kereskedelmi egységeket vonná a termékdíjtör-vény hatálya alá, mert ezekben keletkezik a kereskedelmi hulladékok több mint 60 százaléka.-->