Az ő havi átlagbérük 443 ezer forint; ami néhány tízezerrel elmarad az állami tulajdonú cégeket irányítók átlagfizetésétől, 478 ezer forinttól, és alig 55 százaléka a külföldi tulajdonú cégek első emberei átlagjövedelmének, havi 796 ezer Ft-nak.
Az azonos szférák nemzetközi összehasonlítása során a magyarországi állami szféra vezetői a dobogó legfelső fokára ugranak, mert átlagjövedelmük, igaz, csak kevéssel, de megelőzi szlovák vezető társaik átlagbérét (470 ezer forint), és majdnem 20 százalékkal több mint cseh vezető kollégáiké (375 ezer forint). A hazai tulajdonú cégek vezetői a szomszédokkal történő összevetésben sem „vigasztalódhatnak”: havi átlagbérük csak 84 százalék-a szlovák társaikénak (525 ezer forint), és csupán 69 százalék-a a csehországi vezetőkének (634 ezer forint).
A külföldi tulajdonú vállalatok vezető pozícióiban elért átlagjövedelmeket tekintve azt mondhatjuk, leginkább Csehországban éri meg ilyen jellegű felelősséget vállalni: az átlagjövedelem itt meghaladja az 1 millió forintot (1 millió 25 ezer forint), míg Magyarországon közel 23 százalék-kal kevesebb, 796 ezer forint ez az átlag, Szlovákiában néhány ezerrel még kevesebb, 789 ezer forint.
A különböző felsővezetői pozíciók összehasonlítása a gazdasági szférák és országok között azt mutatja, hogy szinte valamennyi pozíciót tekintve Csehországban érhető el a legmagasabb átlagjövedelem. A belföldi magántulajdonú cégek ügyvezető igazgatói például átlagban kétszeresét keresik magyarországi társaiknak (640 ezer forint vs. 339 ezer forint). Ugyanebben a szférában a felmérésben részt vevő marketingigazgatók havi átlagbére még jelentősebb különbséget mutat: Csehországban az átlag 829 ezer forint, Magyarországon 385 ezer forint, a szlovák kollégák átlagbére 485 ezer forint.
A hazai belföldi tulajdonú cégek felmérésben részt vevő ügyvezető igazgatóinak átlagjövedelme havi bruttó 399 ezer forint, az állami szférában 419 ezer forint, míg a külföldi magántulajdonú cégeknél 1 millió 25 ezer forint. Az összes szférát és pozíciót vizsgálva az éves jutalmak tekintetében még jelentősebb a különbség: Magyarországon az éves jutalmak átlagos összege 722 ezer forint, Szlovákiában ennek duplája, 1 millió 377 ezer forint, Csehországban pedig majdnem háromszorosa, 1 millió 910 ezer forint érhető el átlagosan.
Ha külön vesszük szemügyre a szférákat, azt látjuk, hogy míg Magyarországon az állami tulajdonú cégek bánnak legbőkezűbben az éves jutalmakkal (1 millió 79 ezer forint az átlag, míg a belföldi magántulajdonú cégeknél ennek alig fele, 588 ezer forint ez a szám, a külföldi magántulajdonú cégek vezetői pedig átlagosan 855 ezer forint éves jutalomra számíthatnak).
Szlovákiában az állami szférában kapható éves jutalmak átlagos összege (553 ezer forint) fele a belföldi magántulajdonú cégek átlagának (1 millió 182 ezer forint), és harmada a külföldi magántulajdonú cégekének (1 millió 566 ezer forint). Csehországban ezek a számok: állami szféra 804 ezer forint, belföldi magántulajdonú cégek: 1 millió 650 ezer forint, külföldi magántulajdonú vállalatok: 2 millió 218 ezer forint.
