Rendkívüli: meghozta a döntést Sulyok Tamás az alkotmánymódosításról, most jelentette be a köztársasági elnök – teljes a meglepetés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSzombaton járt le Magyar Péter legutóbbi, a köztársasági elnöknek címzett ultimátumának határideje. Sulyok Tamás köztársasági elnök az utolsó pillanatban lépett és bejelentette, aláírja-e a sorsdöntő 17. alkotmánymódosítást.
A döntés sokakat meglephet, de logikusan következik az államfő korábbi nyilatkozataiból. Sulyok Tamás egy csaknem 8 perces vidóban magyarázta el a, milyen elhatározásra jutott, szinte percre pontosan akkor, amikor lejárt a számára rendelkezésre álló 5 napos határidő.
Korábban az államfő hivatala a médiaérdeklődésre válaszul többször úgy nyilatkozott: a köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el. Ezzel összhangban az államfő korábban kikérte a Velencei Bizottság véleményét is, ám a testület jelezte, leghamarabb októberi rendes ülésén fog foglalkozni a magyar köztársasági elnök elmozdításának ügyével.
Sulyok Tamás a tervezet megjelenése előtt egyszer már kért állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól, ám a köztársasági elnök elutasító választ kapott a grémiumtól. Számos alkotmánybíró ugyanis összeférhetetlenségre hivatkozva amellett érvelt, hogy a beadványt nem lehet érdemben tárgyalni, sőt volt, aki szerint napirendre sem lehet venni az ügyet.
Rendkívüli: meghozta a döntést Sulyok Tamás az alkotmánymódosításról, most jelentette be
Sulyok Tamás szombat kora esti bejelentése arra adott választ, hogy a köztársasági elnök Alkotmánybírósághoz fordul-e, lemond vagy aláírja a Tisza alkotmánymódosítását, amivel a mandátumának vége szakad.
A köztársasági elnök közölte, hogy nem maradt más választása és aláírja a 17. alkotmánymódosítást, de ezzel a demokratikus jogállam megszűnt.
Ugyanakkor részletesen kifejtette, mit jelent ez Magyarország számára.
Beszédét azzal kezdte, hogy a magyar csodálatos nép, Európa erős és nagyszerű nemzete. Ez a nép számos nehézségen esett már át, de minden küzdelmében biztos pillérekre tudott támaszkodni. Az egyik ilyen biztos pillér, az ezer éves alapokon nyugvó magyar jogfejlődésből adódott.
A jog szeretete és tisztelete az én életemet is, annak minden szakaszában meghatározza. Ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként és köztársasági elnökként. Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhet. A jogállamiság mindenek előtt a jog tiszteletét jelenti, azaz a jog uralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett – sorolta.
Ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár hazánkra nézve. Ennek egyik, alkotmányos értelemben súlyos és
a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt érte.
Felidézte, hogy Magyarország Országgyűlése megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását. Ez a módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ez a mondat azon kielőszakolt gordiuszi megoldások sorában lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókor.
Az állami szervek és az államhatalom főképviselőinek kiemelt felelőssége a kölcsönös tisztelet és az ezen alapuló együttműködés. Ez az emberi viszonyokban mindenek előtt az emberi méltóság tiszteletét jelenti, az intézmények közötti viszonyban pedig egymás alkotmányos szerepének, hatásköreinek tiszteletben tartása. Csak így tudja minden állami szerv betölteni saját alkotmányos szerepét és küldetését.
Ezek az elvek egyben az európai kultúrához illő, civilizált és jogállami működés alapjai. Ezzel ellentétes út, ha a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás, és az alkotmányos szabályok megkerülése útján kívánja elérni céljét. "A lemondásomat követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott, a hivatalban maradást" – jelentette ki egy ponton.
Csakhogy az alaptörvény 17. módosítása töréspontot hozott a magyar alkotmányos demokráciába. Közjogi méltóságok, jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedens teremt, amely mély sebet ejt
- a demokrácia,
- a hatalmi ágak megosztása
- és a jogállamiság alkotmányos értékein.
A jog számomra alapvetés. Köztársasági elnökként feladataimat mindenkor az alaptörvény keretei között, annak teljes tiszteletével láttam el. Ennek legföbb bizonyítéka az is, hogy elmozdításomnak egyetlen módját az új kormánypárt mindvégig az alaptörvény módosításában látta. A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti, és köteles védelmezni.
Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az alaptörvény sem a köztársasági elnököt, sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelem. Az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az alkotmánybírósághoz.
Tartalmi kontroll nem érvényesülhet
– jelentette ki. Nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túlmutató válaszúthoz érkeztünk. A köztársasági elnök dilemmával néz szembe, két út áll előtte.
- Alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz,
- vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követel.
A hatályos alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott, jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.
Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanusított, teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje. Jele annak, hogy Magyarország alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem
– jelentette be a döntését.
Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot, a demokráciát, a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmány módosító hatalmat terheli.
Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött, demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is
– húzta alá. Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni. A köztársasági elnöki intézmény a végrehajtó hatalom és a politika kiszolgáltatottjává válik, közjogi szerepe elhalványul, alapfunkciója megszűnik. Megszűnik továbbá bármilyen féket vagy ellensúlyt képezni.
Tisztelt Magyar Honfitársaim! Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalászkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni, minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes. Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket. Szeressük Magyarországot! – zárta beszédét Magyarország búcsúzó köztársasági elnöke.
