A zöldáram emeli az árakat

November elsejétől az egyetemes áramszolgáltatásban (ez jellemzően a lakosságot, kisvállalkozásokat és közintézményeket jelenti) 1,3–6,2 százalékkal nő a villamos energia végfelhasználói ára. A Magyar Energia Hivatal (MEH) három cég, a Démász, az Elmű és az Émász esetében jóváhagyta a kért emelést, az E.Onnak viszont kevesebbet engedélyezett. Így is ez utóbbi drágíthat a legnagyobb mértékben. Az E.On a nyáron is kisebb mértékben emelhetett, mint szeretett volna. Ha akkor jobban drágíthatta volna az áramot, most szerényebb igénnyel léphetett volna fel, mert nem szűkült volna jobban az árrése a tervezettnél. Ám a MEH csak olyan emelést engedhetett, amelyből számításai szerint a cégnél nem keletkezik kilowattóránként 1,9 forintnál nagyobb haszonrés.

Ám a haszonrés alakulása nehezen látható előre. Az árrés az idén például a vártnál jobban szűkült. Egyrészt, mert csökkent az áramkereslet, másrészt, mert a kisebb össztermelésen belül szinten maradt, arányaiban tehát nőtt a drágább, de kötelezően átveendő villamos energia mennyisége (ide a megújuló forrásból és a hővel együtt előállított áram tartozik). A helyzet tovább romolhat december 15-től, amikor a téli szabadságok miatt leáll az ipar nagy része, a kötelező átvételi (KÁT-) rendszerbe tartozó hőerőművek viszont teljes gőzzel termelnek.

Mindennek az ellensúlyozására van persze eszköze a politikának. Az állami tulajdonú paksi atomerőmű például csökkentheti a nagykereskedelmi árait, így nemcsak helyreállna, de még túl nagy is lehetne az egyetemes szolgáltatók árrése. Emiatt elképzelhető – ahogy volt is rá példa –, hogy megint vissza kell fizetniük a szolgáltatóknak az 1,9 forintos árrésen felül beszedett díjat.

„Az E.On megnövekedett beszerzési árai miatt kényszerült árat emelni, árrése viszont változatlan. A költségnövekedés oka a zöldenergiaként kötelezően átvett, sokkal drágább áram” – jelezte lapunknak Kutas István, az E.On magyarországi cégeinek szóvivője. A KÁT-rendszerből megvásárolandó áram a piacinál átlagosan kétszer drágább.

A szolgáltatók egyébként azért emeltek eltérő mértékben árat, mert beszerzési portfóliójukban is más-más a kötelezően átvett áram súlya. Emellett vevőik eltérő fogyasztási szokásai is jelentősen befolyásolják a beszerzési árat, így a mostani áremelés mértékét is. Mindazonáltal az E.On – hangsúlyozta Kutas István – a lehető legkisebb mértékben emelte árait. A lakossági kisfogyasztóknál csak 3,6 százalékkal, ez számukra átlagosan havi 200 forintos többletkiadást jelent.

Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ott olcsóbban kínáljanak a számukra áramot, mint a politika által védett egyetemes szolgáltatásban.

Ám mivel a hatósági árak alacsonyabbak, a hazai versenypiaci kereskedők még nem határoztak meg lakossági tarifákat.

Változást az áramtőzsde beindítása ígérhet; ilyen működik már például Ausztriában.

Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy ott olcsóbban kínáljanak a számukra áramot, mint a politika által védett egyetemes szolgáltatásban.

Ám mivel a hatósági árak alacsonyabbak, a hazai versenypiaci kereskedők még nem határoztak meg lakossági tarifákat.

Változást az áramtőzsde beindítása ígérhet; ilyen működik már például Ausztriában.-->