Az utazók az előző évinél 17 százalékkal kevesebbet, 96 milliárd forintot költöttek el. Szálláshely-szolgáltatásokra 29 milliárd, vendéglátó-szolgáltatások és élelmiszerek vásárlására 25 milliárd, közlekedésre (beleszámítva az üzemanyag-vásárlásokat is) 22 milliárd forint jutott.
A turisztikai fogyasztás 35 százaléka a budapestiektől származott, 28 százaléka a Balaton régióban valósult meg. Az utazások száma (8 millió) és az azokon eltöltött idő (30 millió nap) 18 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
A KSH szerint a 2009. első félévi adatok arról tanúskodnak, hogy a lakosság visszafogta turisztikai keresletét, csökkent az utazási aktivitás. Tavaly az első félév aránya a teljes évhez viszonyítva az utazások során eltöltött idő, illetve a turisztikai költés tekintetében 40 százalék körüli volt - teszi hozzá a KSH. Az utazásokat a hétvégi típusú, 1–3 éjszakás utak dominanciája jellemezte.
Egy–három éjszakáig tartó utazáson a magyar lakosság 18 százaléka vett részt legalább egyszer a vizsgált időszakban, az előző évben 20 százalék számolt be ilyen utazásról. Négy- vagy annál több éjszakás utazáson a lakosság 7 százaléka vett részt 2009 első félévében, ami a belföldi turisztikai kereslet jelentős szűkülését mutatja. Ezeknél az utazásoknál a regionális különbségek lényegesen nagyobbak, mint a rövidebb, hétvégi típusú utazásoknál. A fővárosiak 17, az Alföldön élők 5 százaléka vett részt ilyen utazáson, az arány a többi régióban 6–7 százaléka volt.
Az utazások fő motívuma az üdülés, pihenés volt, de jelentős a rokonok, ismerősök látogatása is, míg az utazáson töltött idő 9 százaléka kertészkedéshez, vagy más hobbi jellegű munkavégzéshez kötődött. A kereskedelmi szálláshelyek közül a szállodák és a panziók voltak a legnépszerűbbek. Minden harmadik éjszakát ismerős által nyújtott szálláshelyen töltöttek az utazók, a saját második otthon részesedése 25 százalék volt. Az utazásokon eltöltött időből 32 százalék a 45–64 évesek, 23 százalék a 25–44 évesek aránya, de számottevő, 21 százalék a 64 évesnél idősebbek részesedése is.
Az utazásokon eltöltött idő 69 százaléka gépkocsival, 18 százaléka vasúton, 13 százaléka autóbusszal történt utazáshoz kötődik. A magyar lakosság közel 79 százaléka nem utazott turisztikai céllal sem hétvégére, sem hosszabb időre. A turizmusból való kimaradás oka leggyakrabban, az esetek 46 százalékában anyagi eredetű, 20 százaléka egészségügyi problémához kötődik.
A KSH szerint az anyagi lehetőségek visszatartó erejének súlya 40 százalékról 46 százalékra nőtt az előző évhez viszonyítva. A nem utazóknak mindössze 3 százaléka nyilatkozott úgy, hogy akkor sem szeretne utazni, ha megtehetné - olvasható a KSH kiadványában.
