Ez a nap pontosan megmutatta Magyarországnak, mi a baj a szélenergiával: Kapitány István erről nem beszélt – nemhogy termelnének, még zabálják is az áramot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA rendszeradatok szerint a június végi, közel 40 Celsius-fokos hőség ismét rávilágított arra, hogy az ellátásbiztonságot nem a beépített megújuló, nap- és szélerőművi kapacitások, hanem a csúcsidőszakokban ténylegesen rendelkezésre álló termelés határozza meg – vonja le a következtetést Hárfás Zsolt atomenergetikai szakértő a blogján megjelent friss írásában, melyben a rendkívüli hőség energetikai következményeivel, különösen a Paksi Atomerőmű termelésével foglalkozik. Hárfás Zsolt adatgyűjtése azt mutatja, hogy bár a paksi termelést is vissza kellett fogni a Duna vizének melegedése miatt, de az időjárásfüggő termelők alig tettek a rendszerbe.
Fotó: Németh András Péter
Vissza kellett fogni a paksi blokkokat, de nem szélerőművek léphetnek a helyükbe
A cikk szerint június 26-án az esti órákban a hazai villamosenergia-igény megközelítette a 6800 megawattot. A Paksi Atomerőmű ekkor mintegy 1940 megawattal termelt, a gázerőművek közel 1850 megawattal járultak hozzá a rendszer egyensúlyához, miközben az import meghaladta a 2000 megawattot.
A nappal jelentős mennyiségű energiát termelő naperőművek teljesítménye estére a beépített közel 4900 megawattos kapacitás töredékére esett vissza, a szélerőművek pedig alig termeltek.
Az írás kiemeli, hogy a Paksi Atomerőmű teljesítményét a rendkívüli hőség miatt
- június 27-én és
- 28-án is csökkenteni kellett, mivel a Dunába visszavezetett hűtővíz hőmérsékletét jogszabályi korlátok szabályozzák.
A szerző szerint a tervezett Paks II. blokkoknál ezt a problémát egy kiegészítő hűtési megoldás kezeli majd, így hasonló teljesítménykorlátozásra várhatóan nem lesz szükség.
A szakértő írása a hőség miatti termeléskorlátozás mellett azért is figyelmet érdemel, mert Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter épp a napokban hirdette meg, hogy a kormány hatalmas szélerőművi fejlesztésbe kezdene. Miként megírtuk, Kapitány közlése szerint a fejlesztés azért is jelentős, mert a hazai szélerőművi kapacitás 2016 óta gyakorlatilag változatlan, mintegy 330 megawattos szinten állt. Az elképzelések szerint viszont a mostani több mint tízszeresére növelné Magyarország szélerőművi kapacitását 2030-ig a kormány, amely összesen 4 gigawattnyi új beruházásra ír ki pályázatot.
A programhoz közel 2,5 milliárd eurónyi fejlesztés kapcsolódik, beleértve a villamosenergia-hálózat korszerűsítését is.
A Kapitány által meghirdetett szélenergia-bumm híréhez érdemes hozzátenni Hárfás Zsolt megállapítását, aki szerint szerint az általa vizsgált, június 26-i napon a beépített szélerőművi kapacitásból az adott időszakban mindössze 9 megawatt termelt.
Ráadásul a nap folyamán átlagosan is csupán mintegy 3 megawatt körüli teljesítményt nyújtottak,
miközben volt 22 olyan negyedórás időszak, amikor a szélerőművek nem termeltek villamos energiát, hanem saját segédüzemi fogyasztásuk miatt a hálózatból vettek fel energiát.
Ez ismét nem rendkívüli esemény, hanem az időjárásfüggő villamosenergia-termelés természetes sajátossága
– fogalmaz a szakértő.
Szerinte a nyári hőség ismét bebizonyította, hogy a magyar villamosenergia-rendszer hosszú távú biztonsága nem alapozható kizárólag időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra. A szerző úgy véli, a nap- és szélenergia mellett elengedhetetlenek a folyamatosan rendelkezésre álló termelőkapacitások, köztük az atomerőművek, valamint a korszerű gázerőművek és az energiatárolási megoldások is.
