Lejtmenetben a konzervipar
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Egész Európában telített a konzervpiac, ez drasztikus árzuhanást okozott – vázolta a helyzetet a Világgazdaságnak Mártonffy Béla. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács igazgatója hozzátette: az idén 35 százalékkal csökkentek az alapanyagért kérhető árak, és a visszaesést többnyire a termelőkre hárítják. Ráadásul – tette hozzá Mártonffy Béla – az árak már a válság előtt is hullámzóak voltak: például két éve akár 220 forintot is lehetett kapni egy kiló meggyért, ám az idén mindössze hatvan forint körüli volt az ára.
„Hiba lenne azt gondolni, hogy az alacsony felvásárlási ár jó a konzerviparnak” – jelezte Szórádi Sándor, a Magyar Tartósítóipari Szövetség elnöke, hogy az ő helyzetük is rossz. Szerinte ilyen körülmények között nagyon nehéz tartani a jó minőséget, ráadásul a nyomott felvásárlás alacsony eladási árat is generál. „Ma a nagy áruházláncok határozzák meg az árat a zöldség-gyümölcs konzervek esetében. Segítséget jelenthet ugyan az élelmiszer-forgalmazást szabályozó, most elfogadott törvény, ám főleg mennyiségi szempontból: az áruházláncok azt tudják befolyásolni, hogy milyen minőségű terméket vásárol az egyre inkább árérzékeny fogyasztó” – vélekedett az elnök. Ez a gyakorlatban a saját márkás – nemritkán importból származó – konzerváruk térhódítását jelenti. Ebből a szempontból Szórádi Sándor sikerként értékelte, hogy megakadályozták a vietnami és indiai uborka, illetve a thaiföldi kukorica dömpingáron való értékesítését.
Pozitívan értékelte az úgynevezett polctörvényt az Univer Product Zrt. vezérigazgatója is. Molitórisz Károly bízik abban, hogy a passzus segít a hazai élelmiszeripar pozíciójának a javításában azzal, hogy visszafogja az importnyomást. Kiemelte: az idén az időjárásnak köszönhetően jó minőségű alapanyagokhoz jutott az ipar, ám a kereslet nem igazán ad okot optimizmusra: „2010 még ennél az évnél is roszszabb lehet, hiszen azok, akik most veszítik el az állásukat, jövőre már tartósan munkanélküliek lesznek, így tovább szűkülhet a piac.” A fogyasztók nagyobb része már ma is az olcsóbb, saját márkás termékeket keresi – az ilyen Univer-termékek forgalma is 16-17 százalékkal nőtt –, aki pedig az értékhez ragaszkodik, az is ritkábban vásárol, vagy keresi az akciókat.
Szórádi Sándor szintén a kereslet-visszaesés erősödését prognosztizálja. Az előjelek alapján szerinte a hazai piacon még rosszabb lesz a helyzet jövőre. Ugyanakkor hozzátette: az idei teljesítmény jobb lesz a vártnál, ez részben a mégiscsak meglévő hitelezésnek, másrészt annak köszönhető, hogy a magyar termékek fő felvevőjének számító Nyugat-Európában a prognosztizált 40-hez képest „csak” 20 százalékkal esett a fogyasztás.
Az Univer számára kedvezőnek számított a gyenge forintárfolyam is. „Árengedménnyel kínálhattuk a termékeinket, így növelni tudtuk az eladások volumenét” – emelte ki Molitórisz Károly. Az iparág egésze azonban nem igazán tudott a forint gyengüléséből profitálni, habár termékei 80 százalékát külföldön értékesíti. Szórádi Sándor ezt azzal magyarázta, hogy a termékek előállításához szükséges alapanyag csupán az összköltség 30 százalékát teszi ki. A fennmaradó hetven százalék – elsősorban a csomagolás – azonban importból származik, így amit nyernek az értékesítésen, azt elveszítik a gyártáson.
Mártonffy Béla további problémaként említette, hogy most lenne szükség olyan fejlesztésekre, amelyek például a termelői értékesítési szövetkezetek gyártási kapacitását teremtenék meg, ehhez azonban a tőkeszegény vállalkozásoknak nem áll rendelkezésre forrás.
Kockázat az egyre jobban szűkülő termékszerkezet
A konzerviparnak évi mintegy 100 milliárd forintos az árbevétele. A termékek 20 százalékát értékesíti belpiacon. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet tanulmánya szerint a konzerviparban erősödik a zöldségkészítmények előállítása, de egyre szűkül a termékszerkezet: a csemegekukoricán, zöldborsón, ipari paradicsomon, savanyúságokon, meggybefőttön és almasűrítményen kívül alig akad jelentős mennyiségű termék.A beszűkült termékpalettának megfelelően a zöldség- és gyümölcstermelők főleg zöldborsót, kukoricát, a német piacra meggyet, esetleg uborkát termelnek, ez nem kis kockázatot jelent, hiszen ha ezek közül bármelyiknek rossz a piaca, az már végzetes lehet a számukra. Az élelmiszer-feldolgozás felé sem nyílik ajtó, pedig ez rövid távon enyhítené a problémákat – vélik a szakértők.
A beszűkült termékpalettának megfelelően a zöldség- és gyümölcstermelők főleg zöldborsót, kukoricát, a német piacra meggyet, esetleg uborkát termelnek, ez nem kis kockázatot jelent, hiszen ha ezek közül bármelyiknek rossz a piaca, az már végzetes lehet a számukra. Az élelmiszer-feldolgozás felé sem nyílik ajtó, pedig ez rövid távon enyhítené a problémákat – vélik a szakértők.-->
