Patthelyzet a HUPX körül

Húzódik a hazai áramtőzsde (HUPX) beindítása, holott a tulajdonos Mavir Zrt. már régen megkapta a Magyar Energia Hivataltól (MEH) a működési engedélyt. A döntés azonban a Mavir anyavállalata, az MVM Zrt., illetve az állami tulajdonosi jogokat gyakorló MNV kezében van. Amint megadják a zöld jelzést, indulhat az osztrák, a magyar és a román árampiac összekapcsolása. E piacokat azért kell egyesíteni, mert a magyarországi önmagában túl kicsi ahhoz, hogy érdemes legyen működtetni. Igaz, ekkortól a hazai áramkereskedőknek a „saját” piacaikért is meg kell majd küzdeniük a megjelenő külföldi riválisokkal, ám vetélkedésük lenyomhatja az európai szinten is rendkívül magas hazai áramárakat. Úgy tűnik, erre még várni kell.

„A tőzsde beindításának finanszírozását csak akkor rendelheti el felelősen az MNV és az MVM, ha biztosítottnak látja működési költségei megtérülését. Ezt azonban a szabályozás jelenleg nem teszi lehetővé, ugyanakkor az indulás első néhány évében mindenképpen évi több százmillió forintnyi veszteségre kellene felkészülni. Ezért a legutóbbi közgyűlésen nem döntöttek a tulajdonosok” – válaszolt lapunknak Tringer Ágoston, az MVM szóvivője. Az egyeztetések során a Mavir kérte a MEH támogatását, hogy a tőzsde működési költségei beépülhessenek a rendszerhasználati díjba. Eddig erre nem volt lehetőség. „Ettől függetlenül a Mavir intenzíven keresi a tőzsde adott feltételek melletti beindításának a lehetőségét” – hangsúlyozta a szóvivő.

Lehet persze, hogy magának az MVM-nek sem túl sürgős a börze beindítása. Saját internetes kereskedési platformja, a Powerforum Zrt. által működtetett Piactér éppen annak a maj-dani piacából csippentget le. Tringer Ágoston elutasította a felvetésünket, mondván: nem helyes összehasonlítani egy fizető, garanciát nyújtó tőzsdét és egy lényegében ingyenes internetes kereskedési formát. Ugyanakkor hangsúlyozta, az utóbbi működtetése is élénkíti a piacot, mégpedig alacsony működési költség mellett, sőt, a versenypiac szereplői számára piaci árszignált is ad.

A Piactér egyébként már 2003 óta működik. 2007-ben azon kelt el a hazai áramfelhasználás egytizede – 4347 gigawattóra – 73 milliárd forint értékben, egy évvel később pedig már az ötöde, 160 milliárdért.

Van, aki szerint nem elsősorban a tőzsde és a Piactér különbségei, hanem az azokon folyó kereskedés hatékonysága, költsége a mérvadó. „Minek eltartani a drága HUPX-et, ha a Powerforumon tizedannyiért lehet üzletet kötni? Győzzön a jobb!” – mondták. Igaz, a Mavir sem magának kereste a bajt: az áramtörvény teszi számára kötelezővé a börze beindítását arra az esetre, ha más nem indítana áramtőzsdét piaci alapon. Senki nem csapott le a lehetőségre. Pedig kell a tőzsde. „Nem keletkeztek volna ekkora károk, nem lett volna ekkora botrány, ha a múlt év végi, Vértesi Erőműn keresztül kötött, majd visszamondott nagy áramszerződések a tőzsdén születtek volna” – mutatott rá egy piaci szereplő.

„Cégünk kereskedik a Powerforumon is, és azt gondoljuk, a HUPX kínálta lehetőségeket csak kevéssé tudnánk kihasználni” – válaszolt lapunknak Farkas Gábor, az UkrEnergy Trade Zrt. igazgatósági tagja. Mint elmondta: a hazai piacon jórészt éves szerződéseket kötnek teljes ellátásra, zsinór-, illetve kiegyenlítőáram-termékekre, s kevés a lehetősége annak, hogy a napi ingadozások kiegyenlítésére a tőzsdét igénybe lehessen venni. Ráadásul az ottani kontraktusokra azonnali készpénzfedezetet kell biztosítani. Ez a multiknak kedvez, és közülük is azoknak, amelyeknek bankjai mindezt a mostani pénzügyi körülmények közepette is vállalni tudják.

„Mindegy, földrajzilag hol lenne az új tőzsde, az lenne a fontos, hogy regionális áramkereskedésre adjon lehetőséget” – reagált érdeklődésünkre Boross Norbert szóvivő az Elmű-Émász csoport versenypiaci kereskedő cégei nevében. Szerinte most nem azért nem likvid a piac, mert nincs tőzsde, hanem azért, mert nincs megfelelő kínálat. Mégis jó lenne a HUPX beindulása, mert olyan referenciaárat szolgáltatna, amelyet mindenki elfogad.

Ennek ma nincsenek meg a feltételei, ugyanakkor van európai példa állami tulajdonú áram-nagykereskedő és rendszerirányító viszonylagos szétválasztására. Franciaországban e brüsszeli elvárásnak úgy tesznek eleget, hogy más-más minisztériumhoz tartozik a két társaság.

Magyarországon is megoldható lenne, hogy az MVM a gazdasági minisztérium (NFGM), a Mavir pedig az energiaügyi minisztérium (KHEM) alá tartozzon. A fentiek alapján azonban nem elsősorban a Mavir önállóságán múlik, mikor indul be a HUPX.

Ennek ma nincsenek meg a feltételei, ugyanakkor van európai példa állami tulajdonú áram-nagykereskedő és rendszerirányító viszonylagos szétválasztására. Franciaországban e brüsszeli elvárásnak úgy tesznek eleget, hogy más-más minisztériumhoz tartozik a két társaság.

Magyarországon is megoldható lenne, hogy az MVM a gazdasági minisztérium (NFGM), a Mavir pedig az energiaügyi minisztérium (KHEM) alá tartozzon. A fentiek alapján azonban nem elsősorban a Mavir önállóságán múlik, mikor indul be a HUPX.-->