Segítenek a mintaszerződések

Sokszor akadályba ütközik, illetve nehézségeket okoz a kis- és középvállalkozások számára a kilépés a nemzetközi színtérre, üzleti kapcsolatok kialakítása külföldi partnerrel, nem is feltétlenül és elsősorban a megfelelő termék, szolgáltatás vagy akár üzleti ötlet hiánya miatt. Számos vállalkozásnak egyszerűen nincs elegendő nemzetközi tapasztalata például ahhoz, hogy megfelelő szerződéseket kössön. Ilyen esetekben pedig szakértőket, jogászokat kell esetenként sok pénzért alkalmaznia, hogy végigkísérjék az ügyletet az előkészítéstől a szerződés megírásán át a megállapodás aláírásáig, és ha erre nem kíván pénzt áldozni, fennáll annak a veszélye, hogy a végén nagyon rossz üzletet köt. Éppen az ilyen esetekre dolgozta ki a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) azokat a típusszerződéseket, amelyeket a vállalkozások – némi térítés fejében – használhatnak.

Az ICC mintaszerződéseinek kidolgozását az a cél vezette, hogy a világ bármely pontján két vagy több gazdasági szereplő között úgy jöhessenek létre megállapodások, hogy a felek számára lehetővé tegyék az ügyletek átgondolását, a jogvédelmet, az egyenjogú partnerséget és a „mindketten azonos kottából játszunk” ismereteket. Bár a mintaszerződések korlátozásmentesen szolgálják a tárgyalásokra való felkészülést, és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott formát nyújtják a feleknek, az esetek többségében nem nélkülözhetik a hozzáértő műszaki, közgazdasági és jogi ismereteket – hívja fel a figyelmet Kustos Lajos, az ICC Hungary Közhasznú Egyesület főtitkára.

Az ICC által kidolgozott szerződésminták, ajánlások, szokványok több évtizede ösztönzik és segítik a nemzetközi kereskedelmet – mondta el a Világgazdaságnak Kustos. A sokféle üzleti kultúra ötvözése révén kidolgozott szerződésminták, szokványok alaposan rendszerezett tudásanyagot testesítenek meg. A szerződésminták szokványainak naprakészségét a folyamatos fejlesztés és bővítés teremti meg, ezért időről időre felülvizsgálja, aktualizálja a már korábban közzétett leírásait a világ százhúsz országában nemzeti bizottságokkal rendelkező ICC. Ebben a munkában egyébként a magyarországi szakembereik is részt vesznek: a hazai gyakorlat tapasztalatainak összegzésével ők is hozzájárulnak a – tízévente megújított – új szokványgyűjtemény jelenleg folyó kialakításában. Nem véletlen, hiszen céljuk, hogy az ICC világszervezetben összegyűjtött, felhalmozott ismeretanyagot megismertessék és terjesszék Magyarországon a külkereskedelemben részt vevő vállalatok körében.

Kustos Lajos egy példán keresztül mutatja be mindezt. Mint mondja: a nemzetközi kereskedelmi ügyletek egyik ismert és elfogadott finanszírozási formája az okmányos meghitelezés (akkreditív). Az ezek használatára vonatkozó egységes szokványok (UCP 600) használatának alapvető feltétele, hogy az érintettek ismerjék a benyújtott okmányok vizsgálatának nemzetközi gyakorlatát (International Standard Banking Practices – ISBP). Ezek az ismeretek az ICC Hungarynél is rendelkezésre állnak – fejtette ki Kustos. Ugyanis az úgynevezett Incoterms, a kereskedelemben leggyakrabban használt klauzulák értelmezésére kidolgozott, a világon mindenütt elfogadott ICC-szokványgyűjtemény bárki számára elérhető. VG