Lukoil–Statoil páros lett a befutó

A páros minden olyan felhozott hordó olaj után 1,15 dolláros díjfizetést kínált, amely a napi 1,8 millió hordós szint fölött lesz. Ezzel a legjobb ajánlatot adta be – tette közzé a magánkézben lévő legnagyobb orosz olajtársaság. A tender feltételei szerint a konzorciumba 25 százalékkal beszáll majd az iraki állami olajipari vállalat is, így az olajtermelő társulásban a Lukoilnak végül 63,75, a Statoilnak pedig 11,25 százaléka lesz.

A Lukoil más szempontból is jó hetet zárt. Megszerezte leányvállalata, a LukArco teljes ellenőrzését azáltal, hogy 1,6 milliárd dollárért kivásárolta a mostanáig 46 százalékban tulajdonos British Petroleumot. A LukArcónak a kazahsztáni Tengiz olajmezőn termelő TengizChevroil társaságban és a Kazahsztánból Oroszországba olajat szállító Kaszpi Vezeték Konzorciumban (CPC) van 5, illetve 12,5 százaléka. A Lukoil a vételárat a következő három évben, három tételben egyenlíti ki, s további 43 millió dollárt is fizet a BP-nek, amelyet az még a LukArcónak hitelezett – jelenti a Dow Jones.

Kedvez a Lukoilnak – és persze más orosz olajcégeknek – az is, hogy Szergej Smatko orosz olajminiszter közölte, Oroszország folytatja az egymilliárd euróba kerülő transzbalkáni olajvezeték megépítését a bolgár környezetvédelmi tárca aggályai dacára is. Szófiai sajtótájékoztatóján elmondta, Moszkva sürgeti az olajvezeték-beruházással kapcsolatos környezeti hatástanulmány elkészítését, s megérti, Bulgáriának fontos, hogy pontosan lássa, milyen előnyei származhatnak a projektből. A Reuters emlékeztet: a júliusban hivatalba lépett jobbközép bolgár kormány közölte, felülvizsgálja az ország részvételét minden olyan nagy, orosz hátterű energiaprojektben, amelyben az elődje kötelezte el magát. Ellenőrizni kívánja, valóban bolgár érdekeket szolgál-e az ezen vállalkozásokban való részvétel, s nem ütközik-e uniós előírásokba. A 300 kilométeres csövön napi 395 millió hordó olajat lehetne eljuttatni a bulgáriai Burgasz kikötőből a görögországi Alexandrupoliszba a zsúfolt Boszporusz-szoros kikerülésével.
(Bulgária ugyanakkor lelkes résztvevője maradt a Déli Áramlat gázvezeték-beruházásnak, sőt, üdvözli, hogy tervezett kapacitását nemrég évi 63 milliárd köbméterre emelték, azaz megduplázták.)
Érvényesülni látszanak az orosz olaj- és gázcégek érdekei a Jeges-tengerhez tartozó Barents-tengeri olaj- és gázlelőhelyek ügyében is. Több mint egy évtizede folyik a vita arról, ki aknázhatja ki az Oroszország és Norvégia felségvizeitől északra található, tehát az úgynevezett szürke területeken lévő olaj- és gázkincset. A jövő év első felére várt kompromisszumos megállapodás szerint orosz–norvég feltárás indul a területen a Statoil bevonásával.

Ám ez csak részmegoldás. Oroszországnak Norvégia mellett a NATO-tag Kanadával, Dániával és az USA-val is meg kell mérkőznie az északi lelőhelyekért, amelyek sokkal hozzáférhetőbbé váltak annak köszönhetően, hogy a globális felmelegedés miatt zsugorodik a jégsapka. Kutatók szerint rövidesen rutinmunkává válhat a sarkkörön túli olaj- és gáztermelés. Oroszország többször jelezte, nem marad le az Északi-sarkvidéken túli erőforrásokért folyó versenyben, ha kell, akár meg is erősíti ottani katonai jelenlétét – írja a Reuters. VG

Szerinte a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) december 22-i ülésén nem kell megváltoztatni a világ olajellátásának mintegy 40 százalékát adó tagok aktuális termelési szintjét, inkább önként elfogadott kiviteli korlátaik betartására kellene összpontosítaniuk. Kijelentette: a mostani olajárakat megfelelőnek tartja.

Szerinte a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) december 22-i ülésén nem kell megváltoztatni a világ olajellátásának mintegy 40 százalékát adó tagok aktuális termelési szintjét, inkább önként elfogadott kiviteli korlátaik betartására kellene összpontosítaniuk. Kijelentette: a mostani olajárakat megfelelőnek tartja. Lukoil–Statoil páros lett a befutó -->