A Népesedési Kerekasztal tegnap tárgyalta meg a Család és munka összeegyeztetésének elősegítése című vitaanyagot, amely szerint nálunk a tervezett gyermek, száma 2-2,2 körül mozog, míg a teljes termékenységi arány csupán 1,3 körül ingadozik. Ez világviszonylatban a legalacsonyabb mutatók közé tartozik. Európa azon országaiban alakult viszonylag kedvezően a születésszám, amelyek nagy gondot fordítanak a kisgyermekes szülők családi és munkahelyi kötelezettségének összehangolására. Ott magasak a születési ráták, ahol jelentős a női foglalkoztatottság. A magyar családtámogatási rendszer hosszú időre kivonja a nőket a munkaerőpiacról, emiatt később nehezen tudnak ismét elhelyezkedni.
Szakemberek szerint kétféle értékrend van: a hagyományos, a nők anyai szerepét hangsúlyozó, valamint a gyermekvállalás és a szakmai karrier összeegyeztethetőségére törekvő szemlélet. Mindkét álláspont képviselői úgy érzékelik, hogy a társadalom jelentős része elítéli, az állam pedig egyes intézkedéseivel hátrányba hozza őket. Ezért az államnak mindkét értékrendet el kell fogadnia, és a család és a munka összeegyeztetését szolgáló intézkedései révén a választás valódi lehetőségét kell megteremtenie. Célszerű lenne a kisgyermekek gondozásának feltételrendszerét úgy átalakítani, hogy az segítse elő az ellátást igénybe vevő szülő fokozatos (például részmunkaidős) foglalkoztatását. A legsürgetőbb a bölcsődei ellátás fejlesztése a bölcsődével ellátatlan területeken. Szükség van a családi napközik dinamikus bővítésére, a családi gyermekfelügyelet bevezetésével kapcsolatos tapasztalatok mihamarabbi kiértékelésére. Célszerű lenne (például uniós támogatásokkal) ösztönözni a munkaadókat, hogy akár közös összefogással létesítsenek bölcsődei férőhelyeket – állítják a szakemberek.
A kisgyermekes szülők számára a részidős munkavégzés a család és a munka összeegyeztetésének leginkább bevált módja. Áttörést jelentene, ha a nagyobb arányban élne a részidős és egyéb rugalmas foglalkoztatás lehetőségével. A munkáltatók fogadókészségének ösztönzésére ajánlható a Start részmunkaidő kártya bevezetése, amely átmeneti járulékkedvezménnyel kompenzálná a részmunkaidősök foglalkoztatásának többletköltségeit.
A Népesedési Kerekasztal javasolja a Családbarát munkahely mozgalom megújítását az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldalának részvételével.
Jól szolgálná a kisgyermekes szülők munkába állását, a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását, valamint a foglalkoztatás bővítését egy olyan utalvány bevezetése, amelyet gyermekgondozási és háztartási szolgáltatások igénybevételére lehetne felhasználni. Az utalványt a munkáltatók közterhektől mentesen adhatnák dolgozóiknak a cafeteriakereten felül, illetve azt az önkormányzatok is beépíthetnék a rászoruló családok megsegítésének rendszerébe. VG
Több a halálozás, mint a születés
2009. január 1-jén 6 751 643 600 ember élt a földön, a magyarországi populáció – a KSH előrejelzése szerint – 10 019 000 fő.Tavaly január–október között 81 278 kisgyermek született, és 107 461-en hunytak el. Ugyanebben az időszakban 33 507 házasságot kötöttek, 2902-vel kevesebbet, mint az előző év első tíz hónapjában. Ha nem változik a népesség aránya, a nyugdíjasokhoz képest kevés lesz az aktív dolgozó. A KSH Népesedéstudományi Intézete
szerint 1994 óta 4,3 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, ezt a folyamatot a gazdasági válság legfeljebb lassíthatja.
Ám az életkilátások javítása terén van még mit tenni, hiszen Magyarországon jelenleg is csak 73,3 év a várható élettartam, miközben például Lengyelországban 75,1, Csehországban pedig 76,7 év.
Tavaly január–október között 81 278 kisgyermek született, és 107 461-en hunytak el. Ugyanebben az időszakban 33 507 házasságot kötöttek, 2902-vel kevesebbet, mint az előző év első tíz hónapjában. Ha nem változik a népesség aránya, a nyugdíjasokhoz képest kevés lesz az aktív dolgozó. A KSH Népesedéstudományi Intézete
szerint 1994 óta 4,3 évvel nőtt a születéskor várható élettartam, ezt a folyamatot a gazdasági válság legfeljebb lassíthatja.
Ám az életkilátások javítása terén van még mit tenni, hiszen Magyarországon jelenleg is csak 73,3 év a várható élettartam, miközben például Lengyelországban 75,1, Csehországban pedig 76,7 év. -->
