Jelentősen emelkedhet a távhő ára

Jövőre 30–50 százalékkal is drágulhat a távhő egyes településeken amiatt, hogy a hőtermelők az ideinél sokkal nagyobb költséget számolnak el a hő árában. Ez azoknál a társaságoknál lehet így, amelyek a Magyar Energia Hivatal (MEH) döntése alapján kiszorulnak az úgynevezett KÁT- (kötelező átvételi) rendszerből, vagyis áramukat a villamosenergia-nagykereskedő nem lesz köteles átvenni – hangzott el a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) és a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda tegnapi tájékoztatóján. Persze ezek a cégek eladhatnák az áramukat a versenypiacon is, de nem tudnak versenyképes árat ajánlani, mert kapcsolt (kogene-rációs) energiatermelésük drágább a hagyományosnál. Ha tehát most a nyakukon marad az áram, működésük teljes költségét a hő árára kell terhelniük.

A KÁT-rendszerben most azért olcsóbb a távhő, mert árát az áramvásárlók – a nagykereskedőn keresztül a piacinál magasabb árral – támogatják. Jövőre fordulna a helyzet: a távhővásárlók zsebe bánná, ha a hőtermelő társaságok nem tudnák eladni az áramukat. Ez nagyban rontja majd a távhő versenyképességét, a kogenerációs termelés visszaszorításával pedig nő a nagyobb szén-dioxid-kibocsátású energia-előállítás nemzetgazdasági súlya.

Ugyanakkor a kapcsoltenergia-termelők a kötelező átvétel miatt eleve kockázat nélküli beruházást indítottak, elkényelmesedhettek. Most pedig, amikor piaci megmérettetés előtt állnak, a politikailag is kényes távhőáremeléssel hozakodnak elő. „E cégeknek versenyezniük kellett egy-egy település hőszállítói megbízásáért, a hatékonyabb termelésre pedig saját üzleti érdekük sarkallta őket” – vetette ellen Bercsi Gábor, az MKET elnöke. Kenyeres László, az ügyvédi iroda energiajogi szakértője rámutatott: a befektetők várakozásait éppen a hazai szabályozás generálta. 1996-ig az MVM-nek eleve minden megtermelt áramot át kellett vennie, 2003 óta pedig mind a három áramtörvény garantált valamilyen kötelező áramátvételt a kapcsolt termelőknek, s támogatta az így előállított villamos energia árát is.

A szakértők szerint is meg kellene szüntetni 2015-ig a KÁT-rendszert, de úgy, hogy évről évre fokozatosan kellene csökkenteni az átvett áram mennyiségét, illetve árának támogatását. A MEH-nek az Országgyűlés tavalyi döntése alapján újból meg kell vizsgálnia a távhőtermelők támogatási jogosultságát. VG