Sorsfordító NATO-csúcsra gyűlnek össze a szövetségesek: az EU most tényleg berobbanthatja a fegyvergyártást – az Amerika utáni időkre készül mindenki
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) országai megállapodtak, hogy GDP-jük 5 százalékát védelmi és biztonsági kiadásokra fordítják. Ezt megelőzően 2025 márciusában pedig az Európai Bizottság jelentett be egy ötéves, átfogó fegyverkezési programot, amely a blokk védelmi képességeinek fejlesztését célozza.
Az ambiciózus tervekre tehát a források biztosítottak, a politikai akarat pedig szintén adott, azonban úgy tűnik, Európa hatalmas kihívással találta szemben magát. A gyártók egész egyszerűen nem képesek megbirkózni a beérkező megrendelésekkel.
A NATO a fegyvergyártás felpörgetését sürgeti
A pénz egyértelműen áramlik a védelmi költségvetésekbe, a tavalyi évben Európában és Kanadában 90 milliárd dollárral nőttek a kiadások. Míg tavaly a NATO-csúcs fő témája a finanszírozás kérdése volt, idén a szövetségi rendszer döntéshozói egy új kihívással szembesülnek: el kell érni, hogy az ipar elegendő fegyvert gyártson.
Az ankarai találkozón, amit július 7-e és 8-a között rendeznek, várhatóan a fegyvergyártás témája kerülhet majd középpontba.
A kérdés a NATO-csúccsal párhuzamosan tartott védelmi ipari fórumon is napirendre kerül, ahol a szövetségesek a transzatlanti védelmi termelésről, beruházásokról és innovációról folytathatnak szakmai párbeszédet.
Az európai védelmi ipar képességeinek korlátai valószínűleg senkit nem értek meglepetésként, mivel az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy a gyártási kapacitások végesek, a várakozási és gyártási idők pedig hosszúak.
A pénz létfontosságú, de egy rakétát vagy tankot nem lehet megállítani dollárral vagy euróval
− mondta Mark Rutte NATO-főtitkár, majd hozzátette, hogy a pénzt védelmi képességekké kell alakítani, méghozzá gyorsan.
Európa számára az is veszélyt jelent, hogy az iráni konfliktus miatt az Egyesült Államok fegyverkészletei is megcsappantak, ez pedig az amerikai vállalatokra is nagy nyomást gyakorol, akik ezért hamarosan kénytelenek lesznek prioritásokat kijelölni. Az Unió számára az ellátásbiztonságot a gyártási kapacitások bővítése jelentené, mivel így csökkenhetne a washingtoni függés.
A spanyol helyzet strukturális problémát indikál
Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök tavaly 10 milliárd euró értékű ipari tervet jelentett be az ország védelmi szektorának megerősítésére, valamint azért, hogy a NATO által előírt kiadási célokat teljesíteni lehessen.
Az ország hagyományosan a szövetségi rendszer egyik legalacsonyabb költésű tagállama. 2024-ben a védelmi kiadások mindössze a GDP 1,43 százalékát tették ki, amit a kormány a 2025-ös évben csaknem megduplázott.
A hatalmas tőkeinjekció azonban szakértők szerint problémákat okoz a hosszú ideje alulfinanszírozott ágazatban, mivel a védelmi ipar nem képes hatékonyan felszívni és felhasználni a rendelkezésre álló pénzt:
Hatalmas GDP-növekedést láttunk, de ez a stratégia teljes hiánya mellett történt
− magyarázta Antonio Fonfria professzor, a madridi Complutense Egyetem védelmi iparral foglalkozó szakértője, majd rámutatott, hogy Spanyolországot az „alulberuházottság felhalmozódása” sújtja.
A szakértő szerint ahhoz, hogy a tőke megfelelően hasznosuljon, szükség lenne:
- egy 10-15 évre szóló tervre, amely felmérné, milyen felszerelésre van szüksége a fegyveres erőknek, továbbá
- arra, hogy ne csupán néhány nagyvállalat legyen a programok fő kedvezményezettje.
Ezzel Fonfria valószínűleg az olyan megbízásokra utalt, mint az Airbus tavalyi 8,1 milliárd eurós, az Indra és az EM&E 7,61 milliárd eurós, vagy a Navantia 5,8 milliárd eurós szerződése.
Sem Spanyolország, sem Európa nem állt készen – sem tőke, sem technológia, sem munkaerő szempontjából – a források kezelésére
− mutatott rá Enrique Navarro független védelmi tanácsadó, majd hozzátette, hogy rengeteg pénz áll rendelkezésre, amely nem hasznosul, mivel az ellátási láncok megszervezése egy évekig tartó folyamat.
A szakértő arról is beszélt, hogy a piaci szereplők nem képesek kezelni a nagyszabású projekteket, ezért sok esetben újra kell majd tárgyalni a szerződések feltételeit, vagy legrosszabb esetben törölni kell azokat.
Egy másik súlyos strukturális probléma, hogy a nagyvállalatok sok esetben nem rendelkeznek megfelelő gyártókapacitásokkal, ezért a munkák számottevő részét kiszervezik alvállalkozók, elsősorban kis- és középvállalatok számára. A 28 százalékban állami tulajdonú Indra, amely Spanyolország legnagyobb védelmi vállalata, esetében ez az arány megközelíti a 77 százalékot.
Szakértők szerint a megoldást részben az jelenthetné, ha a kormány a megrendelésbe a kkv-ket is érdemben bevonná:
A minisztériumnak biztosítania kell, hogy a szerződések lecsorogjanak az ellátási láncban
− mondta Navarro, aki felszólította a spanyol kormányt arra, hogy dolgozzon ki hosszú távú stratégiát a források hatékony felhasználására, lehetővé téve a vállalatok számára egy erős technológiai és ipari bázis létrehozását.
Néhányan orosz támadástól tartanak
Mark Rutte korábban arról beszélt, hogy Oroszország néhány éven belül készen állhat arra, hogy katonai erőt alkalmazzon a NATO-val szemben. A holland kormány azonban ennél is súlyosabbnak ítéli meg a helyzetet. A védelmi minisztérium friss jelentése szerint Moszkva az ukrajnai háború lezárását követő egy éven belül akár egy katonai műveletre is képes lehet egy NATO-tagállam ellen.
A holland hírszerző szolgálatok értékelése szerint Oroszország hosszú távú konfrontációra készül Európával
− áll a minisztérium jelentésében. A dokumentum szerint akár a háború lehetőségét sem lehet kizárni.
A holland kormány a lehetséges fenyegetésre válaszul célként tűzte ki, hogy az ország operatív képességeinek felét pilóta nélküli eszközök adják. Ennek érdekében egy külön fejlesztési laboratórium jöhet majd létre, amely kifejezetten drónok tervezésére és gyártására specializálódik.
A kérdés az, hogy Európa és Hollandia elég erős lesz-e ahhoz, hogy megvédje szabadságunkat, biztonságunkat valamint életmódunkat − mondta Dilan Yesilgöz, holland védelmi miniszter.
A döntéshozók tehát valóban veszélyként értékelik Oroszországot, az irány egyértelműnek látszik. Az azonban kérdéses, hogy sikerül-e valóban felpörgetni Európa védelmi iparát, vagy a kontinens biztonsága továbbra is az Egyesült Államok jóindulatán és ipari kapacitásán múlik majd.
