Többé-kevésbé már most is tudható, hogy a KAP összege a korábbiakhoz hasonló irányban változik a jövőben, vagyis várhatóan tovább csökken a reálértéke – fogalmazott Anasztassziosz Haniotisz, a bizottság mezőgazdasági főigazgatóságának kutatási igazgatója. Haniotisz szerint tagadhatatlan, hogy az agrárszektorban komoly függőség alakult ki a központi szubvencióktól, a legfontosabb kérdés ezért az, hogy ezt hogyan lehet csökkenteni a KAP reformja során.
Egyes elemzők szerint a megújult KAP-nak azt kellene „jutalmaznia”, ha a gazdák tevékenysége egyben olyan közhaszonnal is jár, mint a biodiverzitás megőrzése, a vízgazdálkodás, a tájvédelem vagy a szén-dioxid megkötése. Haniotisz ugyanakkor úgy véli, hogy ez csak úgy lehetséges, ha a közhasznot hajtó gazdaságok egyben piaci szempontból is életképesek.
Az uniós tagállamok korábban főleg azért sürgették a kap reformját, hogy ezzel enyhítsék a régi nyugat-európai, illetve az új kelet-közép-európai tagállamoknak juttatott szubvenciók között meglévő, utóbbiakra nézve hátrányos különbségeket. A részletek kidolgozása során azonban továbbra is éles vita várható a piaci liberalizációt sürgető északi, illetve a nagy támogatásokat bezsebelő, főleg latin tagállamok között.
Francia feltételek
Párizs hajlandó tárgyalni az uniós mezőgazdasági támogatások összegének csökkentéséről, de ezért cserébe az európai piac erőteljesebb védelmét biztosító vámpolitikát vár Brüsszeltől – közölte a hét végén a francia elnök. Nicolas Sarkozy ezenfelül azt kívánja javasolni Angela Merkel német kancellárnak, hogy Berlin és Párizs közös javaslatot dolgozzon ki szeptemberig a KAP reformjával kapcsolatban.
