Baj van az alapellátásban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Mivel a hatályos szabályok szerint a biztosító három hónapos csúszással fizeti ki az elvégzett munkát, a többletpénz először októberben jelenik meg a praxisokban. Cél a páciensek jobb ellátása, a krónikus betegek gondozása, ennek érdekében minőség-ellenőrző rendszert dolgoztak ki. Figyelik egyebek mellett a páciensek szűréseken való részvételét, a krónikus betegek utógondozását. Az országos átlagtól való pozitív eltérést pedig többletpénzzel ismeri el az OEP.
A minőségi indikátor rendszerét jónak tartja, annak kidolgozásában részt is vállalt Komáromi Zoltán országos háziorvosi szakfelügyelő főorvos. Ám korábban is megfogalmazta, a minőségi elvárások teljesítéséhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. Ehhez azonban nem elég az utolsó negyedévre szánt 300 millió forint, legalább egymilliárd kellene – mondta a Világgazdaságnak.
Az 1750 beteget ellátó praxis háziorvosaként Komáromi Zoltán tapasztalatból mondja: a napi 60 körüli betegforgalom mellett nem elég egy orvos és egy nővér ahhoz, hogy rendszeresen foglalkozzanak a hozzájuk bejelentkezett összes pácienssel. A főorvosnak szerencséje volt egy uniós pályázat megnyerésével, amelynek köszönhetően fölvehetett még egy nővért, aki a krónikus betegekkel törődik, behívja őket ellenőrzése, elküldi az esedékes szűrővizsgálatokra, rajtuk van a szeme. Ám a legtöbb rendelőben nincs többletmunkaerő, hiszen annak bérét – amely a járulékokkal együtt legalább 200 ezer forint – nem lehet kigazdálkodni a havi 500-700 ezer forintos tb-apanázsból. Ugyanis a praxisok egyetlen bevétele ez, ebből kell kifizetni a rezsiköltséget, beszerezni a szükséges forgóeszközöket, fizetni a nővér és az orvos bérét, esetleg a takarítást.
Komáromi úgy számol: ha a 6800 háziorvosi praxis körülbelül fele dolgozna a minőségi indikátorrendszernek megfelelően, úgy egy rendelőre havonta 30 ezer forint körüli többletpénz jutna, s ebből nem fedezhető még egy nővér fizetése. Ezért hiába a jó szakmai kezdeményezés, pénz nélkül nem lehet megerősíteni az alapellátást. Pedig tetemes összeget lehetne megtakarítani azzal, ha itt és nem a drágább kórházi rendszerben látnák el a betegeket.
A szakfelügyelő főorvos attól tart, ha nem változik az alapellátás finanszírozása, közel ezer nyugdíjas korú doktor adhatja föl a praxist. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi években a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb a biztosító, de a betegek elvárása is velük szemben, ez egyrészt jó, ám nagyon fárasztó az orvosoknak. Úgy tűnik, ezt a páciensek egyelőre nem veszik észre, hiszen az évi 50 millió orvos–beteg találkozásból mindössze 50 esetben tettek panaszt. Ám a mainál alaposabb, személyre szabott és a betegekkel folyamatosan törődő munkát ilyen kis személyzettel tartósan nagyon nehéz teljesíteni. Márpedig ha ezer orvos kiesik az alapellátásból, gond lesz az utánpótlásukkal, hiszen a legrövidebb szakképzési idő is 36 hónap – tette hozzá Komáromi Zoltán.
Nincs utánpótlás a praxisokban
A hazai 6800 háziorvosi praxis közül 100-150 folyamatosan betöltetlen. Pályakezdő rezidensek és a kórházakból kikerült szakorvosok kiképzésével próbál segíteni a hiányon az Országos Alapellátási Intézet – mondta Balogh Sándor főigazgató.A rezidensek többsége azonban a szakvizsga megszerzése után elhagyja a pályát. Ennek egyik oka, hogy nem tudja megvásárolni az idősektől a 2000-ben nekik alanyi jogon juttatott 2–8 millió forintot érő praxist, de az alacsony háziorvosi jövedelem miatt sem vonzó a fiatalok számára ez a hivatás.
Pedig meg kellene erősíteni a kórházaknál olcsóbban fönntartható, lakosságközeli és definitív (végleges) ellátást adó háziorvosi rendszert.
A rezidensek többsége azonban a szakvizsga megszerzése után elhagyja a pályát. Ennek egyik oka, hogy nem tudja megvásárolni az idősektől a 2000-ben nekik alanyi jogon juttatott 2–8 millió forintot érő praxist, de az alacsony háziorvosi jövedelem miatt sem vonzó a fiatalok számára ez a hivatás.
Pedig meg kellene erősíteni a kórházaknál olcsóbban fönntartható, lakosságközeli és definitív (végleges) ellátást adó háziorvosi rendszert.-->


