BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Baj van az alapellátásban

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság

A háziorvosok munkáját ismeri el a kormány a múlt szerdán módosított és júliustól hatályos finanszírozási rendelettel. E szerint 300 millió forint többletpénzhez juthatnak az utolsó negyedévben a minőségi munkát végzők, az összeget elkülönítették az idei költségvetésben – jelentette be Székely Tamás egészségügyi miniszter.

Mivel a hatályos szabályok szerint a biztosító három hónapos csúszással fizeti ki az elvégzett munkát, a többletpénz először októberben jelenik meg a praxisokban. Cél a páciensek jobb ellátása, a krónikus betegek gondozása, ennek érdekében minőség-ellenőrző rendszert dolgoztak ki. Figyelik egyebek mellett a páciensek szűréseken való részvételét, a krónikus betegek utógondozását. Az országos átlagtól való pozitív eltérést pedig többletpénzzel ismeri el az OEP.

A minőségi indikátor rendszerét jónak tartja, annak kidolgozásában részt is vállalt Komáromi Zoltán országos háziorvosi szakfelügyelő főorvos. Ám korábban is megfogalmazta, a minőségi elvárások teljesítéséhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. Ehhez azonban nem elég az utolsó negyedévre szánt 300 millió forint, legalább egymilliárd kellene – mondta a Világgazdaságnak.

Az 1750 beteget ellátó praxis háziorvosaként Komáromi Zoltán tapasztalatból mondja: a napi 60 körüli betegforgalom mellett nem elég egy orvos és egy nővér ahhoz, hogy rendszeresen foglalkozzanak a hozzájuk bejelentkezett összes pácienssel. A főorvosnak szerencséje volt egy uniós pályázat megnyerésével, amelynek köszönhetően fölvehetett még egy nővért, aki a krónikus betegekkel törődik, behívja őket ellenőrzése, elküldi az esedékes szűrővizsgálatokra, rajtuk van a szeme. Ám a legtöbb rendelőben nincs többletmunkaerő, hiszen annak bérét – amely a járulékokkal együtt legalább 200 ezer forint – nem lehet kigazdálkodni a havi 500-700 ezer forintos tb-apanázsból. Ugyanis a praxisok egyetlen bevétele ez, ebből kell kifizetni a rezsiköltséget, beszerezni a szükséges forgóeszközöket, fizetni a nővér és az orvos bérét, esetleg a takarítást.

Komáromi úgy számol: ha a 6800 háziorvosi praxis körülbelül fele dolgozna a minőségi indikátorrendszernek megfelelően, úgy egy rendelőre havonta 30 ezer forint körüli többletpénz jutna, s ebből nem fedezhető még egy nővér fizetése. Ezért hiába a jó szakmai kezdeményezés, pénz nélkül nem lehet megerősíteni az alapellátást. Pedig tetemes összeget lehetne megtakarítani azzal, ha itt és nem a drágább kórházi rendszerben látnák el a betegeket.

A szakfelügyelő főorvos attól tart, ha nem változik az alapellátás finanszírozása, közel ezer nyugdíjas korú doktor adhatja föl a praxist. Ennek egyik oka, hogy az utóbbi években a korábbiakhoz képest lényegesen nagyobb a biztosító, de a betegek elvárása is velük szemben, ez egyrészt jó, ám nagyon fárasztó az orvosoknak. Úgy tűnik, ezt a páciensek egyelőre nem veszik észre, hiszen az évi 50 millió orvos–beteg találkozásból mindössze 50 esetben tettek panaszt. Ám a mainál alaposabb, személyre szabott és a betegekkel folyamatosan törődő munkát ilyen kis személyzettel tartósan nagyon nehéz teljesíteni. Márpedig ha ezer orvos kiesik az alapellátásból, gond lesz az utánpótlásukkal, hiszen a legrövidebb szakképzési idő is 36 hónap – tette hozzá Komáromi Zoltán.

Nincs utánpótlás a praxisokban

A hazai 6800 háziorvosi praxis közül 100-150 folyamatosan betöltetlen. Pályakezdő rezidensek és a kórházakból kikerült szakorvosok kiképzésével próbál segíteni a hiányon az Országos Alapellátási Intézet – mondta Balogh Sándor főigazgató.

A rezidensek többsége azonban a szakvizsga megszerzése után elhagyja a pályát. Ennek egyik oka, hogy nem tudja megvásárolni az idősektől a 2000-ben nekik alanyi jogon juttatott 2–8 millió forintot érő praxist, de az alacsony háziorvosi jövedelem miatt sem vonzó a fiatalok számára ez a hivatás.

Pedig meg kellene erősíteni a kórházaknál olcsóbban fönntartható, lakosságközeli és definitív (végleges) ellátást adó háziorvosi rendszert.

A rezidensek többsége azonban a szakvizsga megszerzése után elhagyja a pályát. Ennek egyik oka, hogy nem tudja megvásárolni az idősektől a 2000-ben nekik alanyi jogon juttatott 2–8 millió forintot érő praxist, de az alacsony háziorvosi jövedelem miatt sem vonzó a fiatalok számára ez a hivatás.

Pedig meg kellene erősíteni a kórházaknál olcsóbban fönntartható, lakosságközeli és definitív (végleges) ellátást adó háziorvosi rendszert.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.