Sorra tűnhetnek el az óriásplakátok – már több magyar nagyváros is lépett

Budapesthez hasonlóan több nagyvárosban is újraszabályozzák, korlátozzák a közterületi hirdetéseket, a plakáthelyek számát.

Az MTI kérdésére adott válaszok szerint a szegedi közgyűlés június 26-i ülésén döntött arról, hogy elindítják a közterületi hirdetések elhelyezését szabályozó településképi rendelet módosításához szükséges előkészítő folyamatot. A főépítészi javaslat szerint – a törvényben előírtakon túl - nem lesz elhelyezhető reklám a helyi védelem alatt álló épületeken és azok telkén, valamint a helyi védelem alatt álló területeken és helyi jelentőségű természetvédelmi területeken.

Szeged, Kaposvár, Zalaegerszeg is korlátozza a plakátokat

Szegeden az utcabútorokon és az utasvárókon elhelyezett citylight plakáthelyek vannak önkormányzati tulajdonban. Ezek kezelését az önkormányzati tulajdonú Szegedi Városkép és Piac Kft. végzi, a vállalkozás emellett molinóhelyetek és mobil reklámfelületek bérbeadásával is foglalkozik. A cég tavalyi reklámbevétele meghaladta a 102 millió forintot, ami több mint 5 százalékkal volt magasabb az előző évinél.

Békéscsabán az önkormányzat értékesíti a közterületi plakáthelyeket. A békési vármegyeszékhelyen is voltak az elmúlt években a lakosság részéről a kihelyezett reklámok minőségével, tartalmával és számával kapcsolatos észrevételek: kifogásolták a nem megfelelően karbantartott köztéri reklámokat, a fényreklámok fényerejét és villódzását. A közterületi plakáthelyek száma az elmúlt években stagnált, sőt némiképp csökkent. A településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata elkezdődött, emiatt a reklámokkal kapcsolatos szabályok a jövőben változni fognak – közölte Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület) polgármester.

Kaposváron a törvény adta lehetőségekhez mérten már évekkel ezelőtt minimálisra csökkentették a plakátok és hirdetőeszközök számát - tájékoztatott a polgármesteri hivatal az MTI megkeresésére. Hozzátették: amint lehet, az óriásplakátok számát a nullára csökkentik.

Zalaegerszegen nincs önkormányzati tulajdonú plakáthely, a városban lévő reklámfelületeket több gazdasági társaság értékesíti - mondta el Kovács Gábor főjegyző. Ezek a városképi szabályozásnak megfelelőn helyezhetők el, szigorításuk nem volt napirenden. A reklámhelyekért a cégek közterülethasználati díjat fizetnek, ebből évente mintegy 20 millió forintos bevétele származik az önkormányzatnak.

Budapest búcsút mond az óriásplakátoknak

Budapesten június 26-án döntött a Fővárosi Közgyűlés arról, hogy radikálisan csökkenti a plakáthelyek számát: 

• mintegy 10 ezer plakáthelyet megszüntet a 15 ezerből, 
• megtiltja az óriásplakátokat, 
• reklámhálókat 
• és ötödére csökkenti a hirdetőoszlopokat az év végéig. 

Karácsony Gergely a közgyűlési vitában történelmi pillanatnak nevezte, hogy a város településképi szempontokat érvényesít a reklámok szabályozásával.

A változások a hirdetőoszlopokat is érintik. Ezekből is jóval kevesebb maradhat, így a jelenleg megszokott reklámfelületek jelentős része eltűnik a városból. A végrehajtás fokozatosan történik, a tervek szerint az év végére lép teljes egészében életbe az új rendszer.

Az elfogadott rendelet alapján a jövőben közterületen, illetve közterületről látható magánterületen csak meghatározott típusú reklámok jelenhetnek meg. Továbbra is lehetőség lesz hirdetések elhelyezésére az utasvárókhoz kapcsolódó citylight felületeken, úgynevezett vonalas tetőreklámok formájában, valamint a belvárosi sugárutakon meghatározott hirdetőoszlopokon.

Bauer Tamás Frigyes, a Magyar Reklámszövetség képviselője viszont arra szólította fel a képviselőket, hogy utasítsák el a javaslatot, amely - mint mondta - szakmai egyeztetés és hatástanulmány nélkül került a közgyűlés elé, és ellehetetlenít egy több tízmilliárd forintos iparágat. A Fidesz-KDNP fővárosi képviselői egyetértettek abban a reklámszövetséggel, hogy hatásvizsgálat, társadalmi egyeztetés szükséges, e nélkül a törvénysértő intézkedés vállalkozásokat, munkahelyeket sodor veszélybe.