Megdőlt egy tabu a kánikulában: nem biztos, hogy a nagy melegben úgy fogy az alkohol, ahogy eddig gondoltuk – bajba kerülhetnek a szeszesitalgyártók
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt napok európai hőhulláma ismét ráirányította a figyelmet arra a régóta élő feltételezésre, hogy a forró nyarak automatikusan fellendítik az alkoholos italok értékesítését. Amerikai és európai kutatók tudományos módszerekkel jártak utána, hogy igaz-e, illetve mekkora hőmérsékletig igaz a feltevés a szeszesitalok fogyasztása tekintetében.
Ha a hőmérő higanyszála 32 foknál feljebb kúszik, bezuhan a szeszesital-értékesítés
A Berkeley Egyetem, az ETH Zürich és az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói amerikai kiskereskedelmi adatokat vizsgálva azt találták, hogy az alkoholfogyasztás a hőmérséklettel együtt emelkedik, egészen valamivel 32 Celsius-fok fölötti szintig. E felett a növekedés üteme megtörik, majd fokozatosan csökkenésbe fordul át – írja a Reuters. A jelenség földrajzi eltéréseket is mutat: a már eleve melegebb régiókban kevésbé látványos a változás. A piaci elemezések szerint a kellemesen meleg idő kedvez a szeszesital-fogyasztásnak, az extrém hőség viszont visszafogja azt.
Marten Lodewijks, az egyik italpiaci kutatócég elnöke úgy fogalmazott, a hőmérsékletnek van egy felső határa, ahol a komfortérzet megszűnik, és ezzel együtt a fogyasztási kedv is lanyhul.
Az idei európai hőhullám a kontinensen az egyik legintenzívebb kánikulának bizonyult, amióta feljegyzik az időjárási adatokat. A hosszú napokon át tartó forróság miatt növekedett az elhalálozások száma, az egészségügyi rendszerek túlterhelődtek, az energiaellátás akadozott, az infrastruktúra pedig több helyen sérült.
Ennek megfelelően az egészségügyi hatóságok több országban figyelmeztettek, hogy az alkohol ilyenkor különösen kockázatos, mivel fokozza a kiszáradást és emeli a testhőmérsékletet. Párizsban például a szeszesitalok értékesítését is korlátozták rövid időre.
Az iparági szereplők közül a Carlsberg globális közkapcsolati vezetője, Kristian Henningsen hangsúlyozta, hogy éles különbség van a kellemes meleg és a szélsőséges hőség eladásra gyakorolt hatásai között. Utóbbi sokszor inkább otthonmaradásra sarkallja az embereket, mintsem a vendéglátóhelyek felé terelné őket.
Részben az ilyen időjárási helyzetekhez való alkalmazkodásként több nagy gyártó egyre nagyobb hangsúlyt helyez az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes termékekre, illetve az üdítőkre.
Más nagy sörgyártók bevett gyakorlata, hogy az időjárásra mint kulcstényezőre hivatkoznak az értékesítési előrejelzésekben. Köztük például az Anheuser-Busch InBev korábban a szokatlanul hideg vagy csapadékos időjárást tette felelőssé a nyári időszakban tapasztalt kiábrándító pénzügyi eredményeiért.
A forróság hatása nemcsak a fogyasztásban, de az alapanyagárakban is tettenérhető
A vendéglátásban dolgozók tapasztalatai szintén vegyes képet mutatnak. ennek megfelelően London egyik pubjában a forróság idején ugyan megnőtt a forgalom, ugyanakkor a vendégek gyakran a szabadtéri helyekről gyorsan a hűtött belső terek felé húzódtak.
Egy brit plébános pedig arról számolt be, hogy a rekordközeli hőségben jelentősen visszaesett az alkoholfogyasztása, mert az ital „bágyadttá és szétszórttá” tette.
Az italpiaci elemzők szerint a szélsőséges meleg kettős hatást gyakorolhat a szegmensre:
- egyrészt, mint azt fentebb láthattuk, csökkentheti a fogyasztást,
- másrészt megemelheti a termelési költségeket is,
például az alapanyagok árnövekedésén kersztül. Ugyanakkor egyes előrejelzések szerint
egy felmelegedő világban továbbra is fennmaradhat az alkoholfogyasztás, csak esetleg más mintázatokkal.
A Copernicus Climate Change Service adatai szerint a hőhullámok a jövőben egyre gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak. Mégis vannak, akiket a kánikula sem tántorít el az italozástól. Teresa Angell, egy londoni ügyintéző a Reutersnek ennek kapcsán így fogalmazott: „van valami a napsütésben, ami arra késztet, hogy az ember töltsön magának egy pohár bort” .
