BUX 41,779.48
+0.74%
BUMIX 3,950.99
+1.32%
CETOP20 1,976.81
+0.33%
OTP 9,904
-3.75%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.14%
-0.61%
ZWACK 17,050
0.00%
0.00%
ANY 1,620
+1.25%
RABA 1,180
+2.16%
-4.29%
-0.24%
+6.16%
-0.92%
OPUS 188.8
+2.61%
+11.11%
-0.74%
0.00%
+2.74%
OTT1 149.2
0.00%
+3.54%
MOL 2,700
-0.59%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
-9.09%
+0.40%
EHEP 1,590
+4.95%
0.00%
+0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.20%
0.00%
0.00%
SunDell 41,600
0.00%
-0.47%
0.00%
+1.48%
+5.71%
+4.38%
+2.48%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 3,740
0.00%
+4.09%
NAP 1,190
+1.54%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Van elég fosszilistartalék

Lignitből van a legtöbb, ám jelentős a kőszén- és földgázvagyonunk is

Magyarországon közel 11 milliárd tonnára becsülik az elvileg kitermelhető fosszilis energiahordozó-vagyont, beleértve az újonnan felismert nem hagyományos makói gázkészleteket is. Emellett több mint 31 ezer tonna fémuránt tartalmazó uránércvagyont is nyilvántart a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH). Igaz, hogy e vagyon hasznosításának korlátai vannak, és jelenleg a 10 millió tonnát sem éri el együttesen a hazai éves szén- és szénhidrogén-termelés. A bányászati és energiatermelési technológia fejlődésével, illetve az energiaimport további drágulásával mindazonáltal változhat a helyzet. Erre már most is van példa a Mecsekben, ahol immár gazdaságosnak tűnik a felszín közeli, 2,5 millió tonnás feketeszénmező kiaknázása. A munkát reményei szerint el is kezdi rövidesen a pécsi Calamites Kft., Nagymányok közelében.

A legnagyobb kitermelhető fosszilis készletekkel, mintegy 8,6 milliárd tonnával épp szénből rendelkezünk. Ennek bő fele külfejtéses lignit, amely gyenge fűtőértékű, ám jól használható áramtermelésre. Éves lignittermelésünk mégis csak 8 millió tonna körüli. Több mint 2,2 milliárd tonnás a Dunántúlon és Észak-Magyarországon feltárható barnakőszénvagyon is, ám már csak az Oroszlányi-medencében, a Vértes északnyugati részén lévő márkushegyi bányában folyik mélyművelésű termelés. Éves mennyisége az elmúlt években 1,4 millió tonna körüli volt.

A mecseki feketeszén-medencében is még közel kétmilliárd tonna kitermelhető vagyon van, de ennek bányaföldtani, feldolgozástechnológiai és egyéb paraméterei alacsony ismertségűek. Kedvező viszont, hogy a már említett Calamites legújabb , az idén elfogadott értékelése szerint az általa mélyművelésű bánya nyitása céljából kutatott Máza-Váralja terület mélyén található 438,3 millió tonna kitermelhető feketekőszén közel fele a magasabb C1 kategóriába tartozik a korábban vélt C2 helyett. Verbőci József ügyvezető igazgató ennek ellenére óvatosságra int a mélyben megmaradt mecseki szénvagyon kitermelhetőségével kapcsolatban. A szóban forgó máza-váraljai szénkészletet például a legkedvezőbbnek tartja az egész térségben a jövőbeni hasznosítást illetően, mégis legfeljebb 60 százalékának a kibányászására lát reális lehetőséget.

Hasonlóképp nehéz messzemenő következtetéseket levonni legkiterjedtebb szénhidrogénvagyonunkkal, a földgázzal kapcsolatban is. A kitermelhető gázkészleteink ugyan az MBFH-tól kapott legújabb, a korábbinál jóval viszszafogottabb becslések szerint is meghaladják a 2,3 ezer gigaköbmétert, azaz a 2,3 milliárd tonnát. (Összehasonlításul, a felszínre hozható kőolaj mennyiségét jelenleg már csak 18,5 millió tonnára teszik.) Ám a hazai földgáz túlnyomó részét a nem hagyományos makói-árokbeli lelőhely rejti, amelynek kiaknázhatóságával kapcsolatban még mindig sok a bizonytalanság. Ezt jelzi, hogy a 2009 elejihez képest mostanra közel 1,1 milliárd tonnával szűkítették az onnan majdan kitermelhető vagyonra vonatkozó becslést.

Egyértelműen kedvező viszont, hogy az elmúlt években sok új kisebb hagyományos szénhidrogéntelepet is megkutattak, amelyeket folyamatosan bevonnak a termelésbe. (A hazai földgáztermelés 2008-ban 3,1 millió tonna volt, ehhez jelentős mértékben járultak hozzá az Algyő környéki kutak.) A kutatások nem zárultak le, hiszen kis hagyományos szénhidrogéntelepek feltárására több körzetben, például Szolnok és Tompa környékén is lehetőség kínálkozik.

Tizenhárom uránkutatás

A nukleáriserőmű-építési kedv globális felerősödése felélesztette a hazai uránércvagyon iránti érdeklődést. Bár 1997 végén befejeződött az uránérctermelésünk, a Mecsek még mindig közel 27 millió tonna uránércet rejt, fémurántartalmát 31,4 ezer tonnára becsülik. Az országban 13 területen kutatnak uránércet, a Mecseken kívül két Veszprém megyei helyen.

A jövőbeni hasznosítási reményeket csökkenti, hogy a mecseki érctestek zöme 650-800 méter mélyen rejtőzik, és fémurán-koncentrációja alacsony.

A jövőbeni hasznosítási reményeket csökkenti, hogy a mecseki érctestek zöme 650-800 méter mélyen rejtőzik, és fémurán-koncentrációja alacsony. -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek