Kisváros épül a Szigeten

Az utolsó munkálatok folynak a hivatalosan jövő szerdán, a gyakorlatban a hétfői Kispál és a Borz-búcsúkoncerttel kezdődő Sziget helyszínén, az Óbudai-szigeten. „Az infrastruktúra a hét végére gyakorlatilag teljesen elkészül” – tájékoztatta a Világgazdaságot Gerendai Károly főszervező. Az idén is gyakorlatilag egy igazi kisváros épül fel a területen, minden olyan szolgáltatással, amely egy ilyen településen megszokott: lesz ABC, bank, posta, vendéglátóhelyek, értékmegőrző, csomagmegőrző, vizesblokkok. Az infrastruktúra kiépítése 15 napig tartott és mintegy hatezren dolgoztak rajta. Néhány érdekes adat: a felépülő sátrak összterülete 30 ezer négyzetméter, a Sziget főbb útvonalaira 12 kamionnyi műanyag burkolatot raktak le. A rendezvényre 180 kamion szállított ki konténereket, ezek közül 140 vizes- és kazánkonténer, 215 iroda, raktár, öltöző, tároló és egyéb. Huszonöt kamionban kerítés és kordon érkezett, öt kamion kábelt és kapcsolószekrényt hozott a Hajógyári-szigetre. És ami a látogatókat különösen érdekelheti: összesen körülbelül másfél ezer toalett áll majd a fesztiválozók rendelkezésére. A színpadok közül a legnagyobb a 900 négyzetméteres, 16 méter magas, öszszesen 90 tonna súlyú Nagyszínpad, amelyen öttonnányi „világítás” biztosítja a koncertek látványosságát, 450 000 wattnyi teljesítménnyel, 96 darab nagy teljesítményű intelligens lámpával.

„Összesen mintegy 500 millió forintot költöttünk technikára” – mondta lapunknak Gerendai Károly. A fesztivál körülbelül 2,7 milliárd forintos költségvetésének ez a második legnagyobb tétele, a legtöbbet, majdnem másfél milliárdot a programokra költötték a szervezők. „Ebből a sztárfellépők gázsija cirka 990 milliót tesz ki, az egyéb programokra 460 millió forintot fordítottunk” – mondta. A rendezvény reklámozására az idén százmillió forintot fordítottak belföldön, és mintegy 135 milliót külföldön. Hirdetésekre pedig szükség is van, hiszen a fesztivál sikere értelemszerűen a bevonzott látogatók számától függ, a bevételi oldalának valamivel több mint 70 százalékát a jegyeladások teszik ki. Ezek alakulásáról Gerendai lapunknak elmondta, hogy a biztató kezdeti értékesítési adatok ellenére körülbelül 5-10 százalékos visszaesést tapasztaltak az eladott bérletek számában, a napijegyek eladása viszont a tavalyinál kedvezőbben alakul. Külföldön enyhébb, 3 százalék körüli volt a visszaesés, főleg a franciák érdeklődése csappant meg, ezzel szemben például a holland piacon a tavalyinál több bérletet adtak el. Itthon erőteljesebben, nagyjából 15 százalékkal csökkent az előzetes értékesítés nagysága, s mivel az eladások túlnyomó részét a kedvezményes, akár félárú diákjegyek adják, a bérletekből származó árbevétel ennél minden bizonnyal még kisebb lesz. „Ezt azonban részben kompenzálja, hogy a teljes árú hetijegyek drágultak. Emellett nagyon sok múlik a helyszíni jegyeladásokon, amelyek a teljes látogatószám körülbelül felét szokták adni minden évben” – mondta Gerendai. Összességében véve azzal már elégedettek lennének, ha meg tudnák közelíteni a tavalyi 390 ezres látogatószámot.

A fesztivál bevételi oldalának másik nagy tételét, nagyjából 22 százalékát a szponzori pénzek jelentik, a szervezők számára örömteli, hogy a válság ellenére az idén új főszponzor, a Vodafone csatlakozott a meglévő Dreher mellé. Általánosságban azonban elmondható, hogy a céges szponzorációs büdzsék a korábbi években megszokottnál szűkebbre voltak szabva az idén, de ez főleg a kisebb fesztiválok szervezőit érintette hátrányosan. A Sziget számára a harmadik nagy bevételi forrást – a költségvetés körülbelül 7 százalékát – a fesztiválra kitelepülő vendéglátóhelyek által fizetett standdíjak adják, ez a korábbi évekhez hasonló szinten maradt az idén.

De több százan lesznek olyanok is, akik nem dolgoznak kint, mégis ingyen élvezhetik a bulit, ők azok, akik a szponzoroktól kapnak ajándékjegyet. Minden támogató ugyanis a pénzbeli támogatás értékének 5 százalékáért kap ingyenbelépőket, a médiatámogatónak a támogatás értékének 3 százalékáért járnak a jegyek.

De több százan lesznek olyanok is, akik nem dolgoznak kint, mégis ingyen élvezhetik a bulit, ők azok, akik a szponzoroktól kapnak ajándékjegyet. Minden támogató ugyanis a pénzbeli támogatás értékének 5 százalékáért kap ingyenbelépőket, a médiatámogatónak a támogatás értékének 3 százalékáért járnak a jegyek. Bonyolult vételi konstrukció előtt a sziget tulajdonosai Nem mindegy, hogy pénzügyileg milyen eredménnyel zár az idei Sziget, ezen is múlik, hogy összesen mennyi pénzért vásárolja meg több részletben az elkövetkező három évben a Sziget Kft. további 49 százalékát az eddig is 26 százalékban tulajdonos, az Econet Nyrt.-hez tartozó Est Media Group (EMG).

Ahhoz, hogy a jelenlegi többségi tulajdonosok – köztük Gerendai Károly – a 2010-es évre vonatkozó lehetséges legmagasabb vételárhoz juthassanak, a Sziget Kft.-nek az idei évben 500 millió forintos EBITDA-t kellene termelnie.

Ezt megnehezíti, hogy a júniusban először megrendezett Stargarden veszteséges volt, bár utána a soproni Volt, illetve a zamárdi Balaton Sound hozta a tavalyi formáját – az akkori 70 millió és 200 millió forintos eredményhez hasonló nagyságrendekről lehetett hallani az idén is.

Valószínű, hogy a Szigetnek a tavalyi 150 milliós nyereségnél jobb eredményt kellene elérnie, hogy teljesüljön az ez évre vonatkozó EBITDA-elvárás. Az EMG egyébként 2008 januárjában 1,1 milliárd forintért szerezte meg a Sziget Kft. 26 százalékát.-->