Még lehetne javítani a világhírű magyar védőoltási rendszert
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz Európai Unió tagállamaiban 90 százalékban a korszerűbb vakcinákat alkalmazzák, de az egészségügy anyagi lehetőségei nem szakadhatnak el az ország gazdasági állapotától - mondta a VGO-nak Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke. A professzor szerint azonban a régebbi oltóanyagok miatt nincsenek veszélyeztetve a gyermekek, azok bátran alkalmazhatók. Ám az új készítmények hatékonyabbak, kevesebb a mellékhatásuk, több kórokozó ellen egyetlen szúrással védelmet adnak.
A gyermekek egészségének védelme érdekébe hazánkban 2008-ban megkezdődött a pneumococcus baktérium elleni védőoltási program. A pneumococcus betegség gyűjtőnév, egy betegségcsoportot jelöl, melyet a Streptococcus pneumoniae baktérium okoz. Gyermekeket és felnőtteket egyaránt veszélyeztet, agyhártyagyulladást, tüdőgyulladás és az akut középfülgyulladást okozhat. A baktérium emberről emberre cseppfertőzéssel terjed, köhögéssel, tüsszentéssel, a nyál közvetítésével. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a védőoltással megelőzhető halálesetek legnagyobb részét a pneumococcus okozza az 5 év alatti gyerekek körében, és becslések szerint minden évben közel 1 millió gyermek haláláért felelős a világon. Magyarországon évente több ezer gyermeket betegít meg, közülük ötvenen kapnak súlyos, életveszélyes pneumococcus fertőzést.
A pneumococcus elleni oltás ugyan nem kötelező, de a szülők ingyenesen kérhetik az oltóanyagot a kisgyermek házi gyermekorvosától. A Streptococcus pneumoniae nevű baktérium (pneumococcus) az 1800-as évek vége óta ismert. A baktérium felszínének poliszacharid anyaga alapján több mint 90 típusról tudunk, de közülük csak néhány okoz súlyos vagy halálos kimenetelű megbetegedést. Ezek közül tizenhárom, a legtöbb megbetegedést és halálozást okozó típus elleni védőoltás már nálunk is elérhető.
Szabó professzor szerint jó lenne, ha a pneumococcus elleni kombinált oltást is fölvennék a kötelező oltási rendbe, bár a kisgyermekek több mint 85 százaléka már megkapta a pneumococcus elleni oltást. Ez arra utal, hogy kitűnő volt a házi gyermekorvosok és a védőnők együttműködése a hatóságokkal, a szülőkkel és az önkormányzatokkal.
A hepatitis B elleni oltás 1999 óta kötelező hazánkban, azóta minden évben a 14 éves korosztályt beoltják az általános iskolában. A professzor szerencsésnek tartaná, ha jóval korábban beoltanák a gyermekeket. Bár a fertőzöttség nem veszélyes, de aki megkapja, súlyos szövődményekkel is számolhat. A becslések szerint több mint 2 milliárd ember fertőződött meg a vírussal, közülük mintegy 360 millió beteg krónikus hepatitis B fertőzésben szenved, amely komoly rizikófaktor: a krónikus hepatitis B talaján ugyanis, májzsugor és májrák alakulhat ki. A vírus vérrel és testnedvekkel terjed. Évente körülbelül 500-700 millió haláleset történik a hepatitis B vírusfertőzés következtében.
További három oltást tart még nagyon fontosnak Szabó professzor. Ezek között van a HPV (humán papillóma vírus) - vírus elleni védőoltás, a melyet általában a nemi élet megkezdése előtt, vagy ahhoz közeli időpontban érdemes beadatni. A vírusnak a méhnyakrák és több más daganattípus kialakulásában is bizonyítottan szerepe van. Szűrése és szükség szerinti kezelése az ország minden területén megoldott, indokoltság esetén például a nőgyógyászati vizsgálatok keretében elvégzik a szükséges mintavételt, majd vizsgálatot. A HPV-vel kiemelten foglalkozó vizsgálóhelyeket ugyanakkor hálózatba szervezték hazánkban. A vakcina megelőzésre szolgál, terápiás célra nem használható, tehát nem gyógyítja meg a már meglévő HPV-fertőzéseket, genitális szemölcsöket, rákmegelőző vagy rákos állapotokat. Éppen ezért nagyon fontos, hogy lehetőleg minden - a célcsoportba tartozó lány illetve nő még az esetleges fertőzés kialakulása előtt megkaphassa a védőoltást.
A professzor szerint a pneumococcus baktérium és a HPV elleni vakcináció fontosságát felismerték az önkormányzatok, és sok helyen ők szervezték meg az oltást. Sőt, mivel a HPV elleni vakcina árához nem ad támogatást az egészségpénztár, átvállalják annak költségét is.
Nem támogatja az OEP a rotavírus és a bárányhimlő elleni oltás árát sem, bár a szakma mindkettőt ajánlja. A rotavírus a csecsemők és kisdedek hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseinek a leggyakoribb okozója világszerte. Az óvodáskor végére gyakorlatilag minden kisgyermek legalább egy alkalommal megfertőződik. A rotavírus okozta betegség annál súlyosabb, minél fiatalabb életkorban történik a fertőzés. A hat és huszonnégy hónap közötti kisbabák a legveszélyeztetettebbek azért is, mert ebben a periódusban fordul elő a legtöbb rotavírus megbetegedés. A rotavírus széklettel szennyezett kézzel, illetve használati tárgyakkal terjed. A kézbőrön és a tárgyakon hosszú időn keresztül fertőzőképes marad, még a legerősebb háztartási fertőtlenítő szerek sem képesek teljesen eltávolítani. A vírus terjedéséhez elegendő, hogy tisztába tegyük éppen rotavírussal fertőzött kisbabánkat, és közben kórokozók milliói kerülnek rá a pelenka zacskójára, a popsitörlő dobozára és a popsikenőcsre. Már 6 hetes kortól kérhetjük kisbabánknak a rotavírus elleni védőoltást.
A bárányhimlő elleni védőoltás is fontos. Ez a leggyakoribb fertőző betegség, a szakértők szerint tízből kilencen átesnek rajta. A fertőzést vírus okozza, ami cseppfertőzéssel terjed. Mivel a bárányhimlő rendkívül ragályos, közösségbe (bölcsődébe, óvodába) kerülés után a gyermekek nagy része megfertőződik. A bárányhimlőről régen azt tartották, hogy jobb minél előbb átesni rajta. Ez azonban csak a védőoltás kifejlesztése előtti időkben volt helyénvaló. A serdülő-vagy felnőttkorban, különösképp pedig a várandósság idején átvészelt fertőzés ugyanis nagyobb kockázattal jár, mint a gyermekkori, így a megfigyelések alapján a „kisebb rosszat” választva a gyerekkori bárányhimlő tűnt szerencsésebbnek. A szövődmények gyakoriságára vonatkozó, utóbbi évtizedekben készült felmérések azonban azt bizonyítják, hogy a gyermekkorban átvészelt bárányhimlő sem veszélytelen. A bárányhimlő a megbetegedések 70%-ában óvodás kor végéig fertőzi meg a gyermekeket, és a betegség egyre gyakrabban jár szövődménnyel. (Az Országos Epidemiológiai Központ adatai alapján)
Szabó László szerint fontos, hogy a magyar kormányok folyamatosan őrzik a világhírű oltási rendszerünket. Az orvosi szakma ugyan nem dönthet pénzforrásokról, ám azt reméli, hogy a gazdasági lehetőségek függvényében bővül a kötelező és a biztosító által támogatott oltások köre, és a magyar gyermekek is hozzájutnak a legkorszerűbb vakcinákhoz - tette hozzá.
