AGRI: több sebből vérzik a terv
Mindenekelőtt eladandó azeri gázra van szükség. A kaukázusi ország nemcsak folyó termelését adta el több évre előre, hanem a még csak feltárásra váró és óriásnak mondott Sah Deniz 2 projekt gáza egy részét is. Fő vevője, az orosz Gazprom már egy éve jelezte, hogy kész megvenni minden, a továbbiakban felszínre hozandó gázt Azerbajdzsántól, sőt, arra állítólag opciót is kapott. Ez persze nem zárja ki teljesen, hogy Azerbajdzsán Európába exportáljon. Ismert, hogy a kaukázusi ország a Déli Áramlattal rivális, de még csak papíron létező Nabuccóba is ígért gázt, májusban pedig közölte, hogy az AGRI projekt keretében évi 6-8 milliárd köbméternyi cseppfolyós gázt küld majd Európába.
Ha lesz gáz, el is kell szállítani Grúziába. Ehhez azonban még meg kell építeni egy szárazföldi vezetéket, és meg kell állapodni a Grúziának fizetendő tranzitdíjról is. Grúziában azután cseppfolyósítani kell a gázt. E célból Potiban, az ország fekete-tenger-parti kikötőjében létesülne egy évi 30 milliárd köbméter kapacitású létesítmény. A már januárban bejelentett terv szerint az LNG-üzem mintegy 6 milliárd euróba kerülne, a finanszírozásról azonban csak annyit lehet tudni, hogy még nincs döntés. (Annak alapján egyébként, hogy a Potiban tervezett üzem végső kapacitása a háromszorosa az Európának szánt mennyiségnek, feltételezhető, hogy ott a Sah Deniz 2-től eltérő forrásból érkező vagy más piacra szánt gázt is cseppfolyósítanának.)
Nem ígérkezik zökkenőmentesnek a tengeri szállítás sem. Az ahhoz szükséges drága, speciális tartályhajók kisszámú gyártója nyolc évre vesz fel megrendelést. Igaz, kezdetben használható bérelt hajó is, azt viszont fel kell hozni a Földközi-tengerről a szigorú feltételeket szabó Boszporuszon. További nehézséget okoz, hogy Romániában cseppfolyósgáz-visszaalakító üzemet kell építeni. A több éve dédelgetett terv szerint körülbelül egymilliárd euróba kerülne a constantai beruházás, egy ilyen projekt azonban olyan hosszadalmas és körültekintő előkészületeket igényel, ez önmagában kizárja, hogy két év múlva beinduljon a gázszállítás. Egyedül a környezetvédelmi engedélyek megszerzése egy év, de alapos szeizmikus vizsgálatok kellenek az üzemhez szükséges tartályok telepítése előtt is. Ennek kapcsán érdemes felidézni a 12 éve indított s máig meg nem valósult horvátországi Adria LNG-projekt kapcsán felmerült nehézségeket. Lapunknak gázpiaci szakértők azt mondták, hogyha a fenti feladatok, illetve nehézségek mindegyike rendben megoldódik, felelősséggel akkor sem állíthatja senki, hogy 4-5 éven belül azeri gáz érkezhet Magyarországra az AGRI projekt keretében. Emlékeztettek, hogy az AGRI-nak nemhogy megvalósíthatósági tanulmánya, még előzetes tervei sincsenek.
Ha viszont megépül a constantai üzem, az az AGRI projekttől eltérő forrásból származó gázt is fogadhat. Elvben még orosz szállítmányokat is, feltéve, ha épül a Fekete-tenger partján orosz LNG-üzem, s ha lesz orosz részről ilyen kereskedelemre szándék.
Azt sem tudni, hogy a Constantába érkező gázon hogyan osztoznának a leendő európai vevők. A Szeged–Arad gázvezeték évi 4,4 milliárd köbméteres magyarországi importot, illetve tranzitot tesz lehetővé. Ez hatalmas mennyiség az ország idén tovább zuhanó, 10,5 milliárd köbméter körül várt gázigényéhez képest, már a töredéke is pezsdítené a piacot. Kérdés, a piac mennyi gázt akar majd. Addigra ugyanis az E.On Földgáz Trade Zrt.-nek meg kell hosszabbítani az orosz gáz importjáról szóló, 2015-ben lejáró hosszú távú vásárlási szerződését. De vajon hogyan veszi figyelembe az AGRI projekt révén néhány év múlva esetleg érkező gáz menynyiségét? (És a Nabuccót s a Déli Áramlatot...) Kérdésünkre Kutas István, a hazai E.On csoport szóvivője annyit mondott, hogy „az új szerződésben minden új gázkapacitást figyelembe fogunk venni”.
De még másnak is el kell dőlnie. Nem ismert, hogy az állam a továbbiakban milyen gázpiaci szerepvállalásra készül. Igaz, a szakminisztérium egy minapi közleményében leszögezte, nem kíván élni az E.On Földgáz Trade-re vonatkozó, elővásárlási jogával. Az sem ismert, hogy az AGRI projekttel kapcsolatos bejelentés a közelgő magyar–orosz kormányközi megállapodásra való előkészület része volt-e.
Bármilyen kezdeti szakaszban van is az AGRI előkészítése, a Kommerszant című orosz üzleti napilap már felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyes lehet az orosz Gazprom európai exportjára nézve, ha az egyelőre csak szándéknyilatkozatot aláírt Magyarország csatlakozik a projekthez. A lap szerint megeshet, hogy Magyarország egyáltalán nem vásárol majd gázt a Déli Áramlaton, sőt, talán Szerbia és Horvátország sem. Ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy a vállalkozás még az előzetes vitákig sem jutott el.
Módosulnak a tárolási tarifák
Piaci értesülések szerint az E.On Földgáz Storage olyan új tárolási árképzést vezetne be, amely miatt a piac egyes szereplői számára drágulhat, másoknak olcsóbbá válhat a gáztároltatás. A változtatásra azért volt szükség, mert most egyes kereskedők megteszik, hogy viszonylag nagy tárolókapacitásokat, mellette viszont olyan, „nem életszerűen” kis kitárolási kapacitásokat kötnek le, amelyek révén csökkentik a költségeiket. Az új konstrukció elsődleges célja az lenne, hogy a jelenlegi torz tárolói és kereskedelmi versenyt rövid távon kiegyenlítse. A hosszú távú cél az lenne, hogy a jelenlegi tarifarendszer helyett a megváltozott piachoz igazított és a teljes iparág által elfogadott kereskedelmi keretrendszert alakítsanak ki.Úgy tudjuk, egy kereskedő arra hívta fel az energiahivatl figyelmét, hogy a tárolói túlkínálat miatt csökkenteni kellene a tarifákat, sőt, szakítani is kellene a tárolás hatósági ármeghatározásával.
Úgy tudjuk, egy kereskedő arra hívta fel az energiahivatl figyelmét, hogy a tárolói túlkínálat miatt csökkenteni kellene a tarifákat, sőt, szakítani is kellene a tárolás hatósági ármeghatározásával.-->
