Vélhetően a által közölt számok csak a jéghegy csúcsát tükrözik, ám egyértelműen kiolvasható, hogy az elmúlt két évben drámaian nőtt az eljárások száma, az ügyek súlya, és a vétkes vállalkozásokra kirótt elmarasztalások, bírságok nagysága. Az adatokból kiderül: míg 2007-ben és 2008-ban összesen mintegy 3,050 milliárd forint bírságot kellett kiróni a tévútra lépett cégekre, addig 2009 és 2010 eddig eltelt időszakában együttvéve 13,7 milliárdot. Csak az idén, háromnegyed év alatt 7,764 milliárd forint volt a kiszabott pénzbüntetés összege – tudósít a feketelista.hu.
A statisztikákból kiderül, hogy a bizottságok évente átlagosan mintegy száz lezáró döntést hoznak, de ehhez például tavaly több mint 1300 ügyet kellett áttekinteniük. Alapszabály: egy ügy vizsgálata hat hónapig tarthat, az időtartam azonban kétszer hat hónappal meghosszabbítható. Ennek ellenére átlagosan két esztendőt vesz igénybe egy-egy ügy lezárása, de a GVH szakemberei arra hivatkozhatnak, hogy az Európai Unióban ez az átlag eléri a négy esztendőt.
A versenyhivatal egyre erőteljesebben lép fel a kartellekkel szemben. Kétségtelen, ezeket a titkos szövetségeket a legnehezebb leleplezni. A felderítés általában két évet is igénybe vehet, de volt már rá példa, hogy négy évig tartott. Pedig a törvény újabb és újabb megoldásokkal próbálkozik. Április elsejétől vezették be az úgynevezett informátori díjat, amikor a leleplezést elősegítő magánszemély a bírság összegének 10 százalékát kaphatja jutalmul. Eddig csak érdeklődtek a versenyhivatalnál, ám bejelentésre még senki sem szánta rá magát – tájékoztat a GVH szóvivője. A másik lehetőségre, az úgynevezett engedékenységre, amikor a kartellezők egyike „dobja fel” a társaságot, és együttműködik a hatósággal, viszont már van példa.
Érdekes, ha a bírságokat halmozottan vesszük figyelembe. Kiderül, hogy az első tíz elmarasztalt között hét építőipari és három pénzügyi társaságot találunk. Ebben az összesítésben is az Allianz vezet több mint ötmilliárdos büntetéssel, ám a STRABAG erősen megközelíti (4,825 milliárd forinttal), harmadik a Szentesi Vasútépítő Kft.
Húszéves a GVH
A Gazdasági Versenyhivatal 61 744 400 forint bírságot szabott ki 1991-ben, működésének első esztendejében. Akadt olyan jogsértés, amit több mint 34 millió forinttal büntetett a versenyhatóság. Ezek a számok eltörpülnek a legfrissebb adatok mellett: tavaly összesen 6 milliárd forintot meghaladó bírsággal sújtotta a jogsértő cégeket a GVH. Nem is szólva arról az idei csaknem 7, 2 milliárd forintos befizetési kötelezettségről, amelyet a vasútkartell részvevőire mért. Egyebek közt erről, de nemcsak a bírságokról, hanem a versenyjog fejlődéséről, a célok, irányok fejlődéséről és a szükségszerű törvényi változásokról, jogesetekről is szól az a mai Versenyképesség - Versenypolitika - Versenyjog címet viselő budapesti konferencia, amelyen a napi politikától és üzleti érdekektől független GVH első húsz esztendejét teszik mérlegre a szakértők.Nagy Zoltán a hivatal 12 év után leköszönő elnöke adja a visszatekintést. Szó lesz az aktuális kérdésekről és a versenyjog jövőjéről szintén. A program szerint Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Chikán Attila, a BCE professzora előadásaikban a magyar gazdaság versenyképességi helyzetét elemzik, és ismertetik a versenyképesség javítása érdekében megfogalmazott javaslatokat és kormányzati feladatokat.
Nagy Zoltán a hivatal 12 év után leköszönő elnöke adja a visszatekintést. Szó lesz az aktuális kérdésekről és a versenyjog jövőjéről szintén. A program szerint Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára és Chikán Attila, a BCE professzora előadásaikban a magyar gazdaság versenyképességi helyzetét elemzik, és ismertetik a versenyképesség javítása érdekében megfogalmazott javaslatokat és kormányzati feladatokat.
A kiszabott legmagasabb versenyfelügyeleti bírságok alanyai -->
