Mostantól koncesszió alapján kutathatnak

Tegnaptól ismét koncesszió alapján lehet bányászati kutatást folytatni Magyarországon – mondta lapunknak Molnár József, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH) elnökhelyettese. Az országot zárt területté nyilvánították, ahol csak koncessziós eljárást követően lehet stratégiainak minősülő természeti kincsek után kutatni. Mint hozzátette, egész Európában ez a gyakorlat honos. A koncessziót elnyert pályázók 35 évre kapnak jogosultságot arra, hogy meghatározott területen bányászkodjanak. Ott, ahol megalapozottan lehet számítani természeti kincsre, a koncessziós díj is nagyobb lesz.

A szakember beszámolt arról is, hogy a kilencvenes években már működött ez a rendszer, ám 1999-ben nyílt területté nyilvánították az országot, s a bányakapitányságok adták meg a hatósági engedélyt a kutatásra. Így azonban nem feltétlenül az jutott engedélyhez, aki a legelőnyösebb tervet nyújtotta be, hanem az, aki előbb jelentkezett.

A meglévő hatósági engedélyek egyébként továbbra is érvényesek maradnak, ám a kutatási jog lejártát követően az érintett földterület is bekerül a zárt rendszerbe.

Az új rendszerben sem szűnik meg a bányajáradék intézménye – mondta Molnár József. Ám mostantól több bevételhez juthat az állam ebből a forrásból, mint korábban, ugyanis a koncessziós pályázatok értékelésénél magasabb pontszámot kap az, aki a törvényben meghatározottnál nagyobb járadékot vállal – tette hozzá.

Az MBFH elsősorban a szénhidrogén-kutatás területén számít pályázókra, de biztosan többen is jelentkeznek zempléni vagy recski rézkutatásra – jegyezte meg a szakember.

Felvetésünkre azt is elmondta, hogy a geotermikus energia esetén csak 2500 méter alatti fúrásokra vonatkozik a koncessziós szabály (itt egyébként már februártól él a zárttá nyilvánítás). A fölött elegendő a vízügyi hatósági engedély beszerzése. VG