Veszélyben az új projektek

„Botrány és a piaci folyamatokba történő durva indirekt beavatkozás” – így írták le magyar és nyugat-európai villamosenergia-kereskedők a december 4-én hatályba lépő, és Turai József, a Magyarországi Villamosenergia-kereskedők Egyesületének (MVKE) elnöke szerint jogilag ellentmondásos szövegezésű, az energiaellátókat is terhelő különadót.

„Egy liberalizált árupiacon a válságadó szinte politikai-szabályozási bizonytalansági faktorként szűkítheti a likviditást a bilaterális és tőzsdei villamosenergia-nagykereskedelemben a rövid és hosszú távú termékek piacán egyaránt. Lényegében a kereskedelmi aktivitás csökkenéséhez vezethet” – mutatott rá lapunknak Turai József. A szakember szerint akár meg is szűnhetnek egyes üzletfajták azáltal, hogy a piaci szereplők azt próbálják meg kitalálni, kinek milyen típusú kereskedelmi engedély birtokában mennyit is kellene mondjuk egy megawattóránként 48 eurós, jövő évi zsinórszállítási (folyamatos) árba felárként beépíteni ahhoz, hogy a kereskedő az adófizetési kötelezettségét kereskedelmi veszteség nélkül teljesítse.

Bár a törvényt október 20-án kihirdették, vagyis a szövege már ismert, a szakember szerint kérdés, hogy a kereskedői hüvelykujjszámítások szerint például egy nominálisan 50 eurócentes díjból mennyi lesz a tényleges, egyedi ügyletenként kialkudott felár, azaz a krízisprémium. A bizonytalanság kézzelfogható. Azonnal megérezhető versenypiaci válaszreakciója, az, hogy az ármozgások szempontjából egyébként jellemzően nyugodt év végi kereskedési időszakban is erősen ingadoznak az árak.

Az adó lineáris, azaz minden típusú energiaellátó társaságot egyformán terhel, beleértve a legheterogénebb összetételű (és érdekű) és sokszereplős villamosenergia-iparág résztvevőit is. Az MVKE-nek 27 villamosenergia-kereskedő tagja van, amelyeknek előzetes számítások szerint 21-22 milliárd forint adót kell fizetniük. A Költségvetési Tanács október 18-án megjelent hatáselemzése alapján az energiaellátóktól beszedett adó 2010-ben 55, 2011-ben 65, 2012-ben 68 milliárd forint bevételt jelent. Az 55 milliárd forintnak közel harmadát kilenc áramkereskedő cég fizeti ki, beleértve az MVM csoportot is.

Ha már mindenáron bevezetik a terhet, Turai József szerint célszerű lett volna a többkulcsos, sávos adózást alkalmazni. Igaz ugyan, hogy az árampiac kevésbé koncentrált az olaj- és gáziparnál, de éppen többszereplős jellege, a termékinnováció és üzletstruktúrák sokszínűsége miatt ebben a szegmensben a legfejlettebb a nagy- és kiskereskedelmi piac. A kisebb kereskedőcégek jelenléte elengedhetetlen a verseny fenntartása érdekében. Ha e társaságok nem tudják beszerzéseiket a nagykereskedelmi piacon további felár nélkül menedzselni – mert például a számukra fontos üzlettípusokra nincs kínálat –, akkor csak a jóval költségesebb pénzügyi biztosítékokat igénylő piaci szegmensben tudnak majd kereskedni.

Visszaeső beruházások

„A Költségvetési Tanács a különadó költségvetési hatásairól készített becslése nyíltan kimondja, ha piaci szereplők a meghirdetettnél hosszabb ideig tartó adóra is számítanak, tehát nem remélik a Robin Hood- és a válságadó 2013-as megszűnését, akkor az energetikai beruházások a számítottnál sokkal nagyobb mértékben is csökkenhetnek” – mutat rá Turai József. Ráadásul a különadót a piac többszereplős volta és az erős verseny miatt csak nagyon korlátozottan lehet továbbhárítani az áramfogyasztókra vagy akár nagykereskedelmi partnerekre is, de – mint a hatásvizsgálat is elismeri – lehetséges. VG