Jön a bioüzemanyag-törvény

Egyszerre üdvözlik és keveslik az érintett gazdasági ágazatok szereplői a „megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról” szóló törvénytervezetet, amelynek zárószavazását ma vagy holnap tartja meg az Országgyűlés.

A csak bioüzemanyag-törvény néven emlegetett jogszabály legfontosabb pontja annak rögzítése, hogy 2020-ra Magyarországon a megújuló energiaforrások részarányának a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztáson belül is legalább 10 százalékot kell elérnie. A tervezet értelmében az üzemanyag-forgalmazó a bioüzemanyagot – tisztán vagy a motorbenzinbe, gázolajba bekeverve – úgy köteles forgalomba hozni, hogy annak mennyisége elérje a háromévenként kiadandó kormányrendeletben meghatározott kötelező részarányt (ez jelenleg 4,8 százalék). Ennek nemteljesítése esetén pedig az üzemanyag-forgalmazóknak bírságot kell majd fizetni. Emellett az érintettek a célkitűzések teljesítéséhez csak olyan bioüzemanyagokat használhatnak fel, amelyek a hatóságok által igazolt módon kielégítik az ún. fenntarthatósági kritériumokat.

„A Magyar Bioetanol Szövetség üdvözli a készülő bioüzemanyag-törvény tervezetét, mint az üvegházhatású gázok csökkentéséhez vezető út egyik fontos lépését, ugyanakkor aggodalmát fejezi ki, mivel az érintett ágazatok fejlesztésével kapcsolatos konkrétumok hiányoznak a törvényből. Márpedig a részletszabályok hiánya akadályozza a végrehajtást, s ezzel lépéshátrányba hozza a magyar vállalkozókat” – közölte Héjj Demeter. A szövetség elnöke szerint a készülő törvény egy keretszabályozás lesz, amely a lényegi szabályozás jogát későbbi jogszabályok tárgykörébe utalja, hiszen többek között a bioüzemanyag fogalmába tartozó termékek körét, a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható előállításával kapcsolatos követelményekre vonatkozó részletes szabályokat a kormány, illetve az egyes szakminiszterek állapítják majd meg rendeleteikben. Azonban mivel ezek a rendeletek még szövegtervezetként sem állnak rendelkezésre, a rendszer kialakulatlansága versenyhátrányba hozhatja a magyar biomassza-forgalmazókat. Emellett fontos lenne a bekeverési arányok, illetve azok ütemezésének a meghatározása is 2020-ig, hogy a gazdasági szereplők fel tudjanak készülni az átállásra.

Annyi bizonyos, hogy azoknak a kúthálózatoknak aligha okozhat gondot az előírások teljesítése, amelyek a 85 százalék bioetanolt, 15 százalék benzint tartalmazó E85-ös üzemanyagot is forgalmazzák, ennek értékesítési területén az idén áttörés következett be. Magyarországon 2007 közepén kezdték meg a jövedéki adó alóli mentességének köszönhetően a benzinnél literenként 80-90 forinttal olcsóbb E85-ös üzemanyag forgalmazását, s még egy évvel később is alig 25 helyen lehetett kapni, míg jelenleg már meghaladja a 300-at a 85 százalékban bioetanolt tartalmazó üzemanyagot árusító helyek száma annak köszönhetően, hogy előbb az AVIA, az Oil, az idén pedig az Agip kutakon is megkezdték a forgalmazását. „Ennek megfelelően az E85-ös felhasználása is exponenciálisan növekszik, noha pontos adatok erre vonatkozóan még nincsenek” – tette hozzá Héjj Demeter.

Nehezen magyarázható viszont, miért maradtak ki a törvényből a gáz halmazállapotú bioüzemanyagok. „A magyar törvénykezés alapjául szolgáló európai uniós irányelvek egyértelműen a bioüzemanyagok között határozzák meg a gáz halmazállapotú hajtóanyagokat, így a biogázt, illetve annak tisztított formáját, a biometánt, ám a magyar törvényalkotók ezt nem vették figyelembe” – fejtette ki Kovács Kornél. A Magyar Biogáz Egyesület elnöke elmondta: a mindenféle nemzetközi gyakorlattal ellentétes rendelkezés hátrányos helyzetbe hozza a biogázt, pedig az energianövényekből ugyanakkora területen háromszor annyi energiát tartalmazó hajtóanyagot állíthatunk elő biogáz, mint etanol vagy biodízel formájában. Emellett Debrecenben és Szegeden már ma is mintegy 70 földgázmeghajtású autóbusz közlekedik az utakon, demonstrálva hazánkban is a gáz halmazállapotú üzemanyagok életképességét, s ezeket biometánnal is ugyanúgy lehetne üzemeltetni. NIG