Sokk hatása alatt a gazdák: alacsony termés és az önköltség alatti árak borzolják a kedélyeket
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tavalyinál nagyjából egymillió tonnával kevesebb búza és 350 ezer tonnával kisebb árpatermés várható Magyarországon, miközben a gabonaárak még a termelési költségeket sem fedezik. Az erős forint, a magas fuvarhátrány és a nehezen induló export miatt, jelentős hátrányt szenvednek a régiós társakhoz képet az aratás után a magyar gazdák - közölte a Világgazdasággal Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségénenek elnöke.
Aratás: jelentősen elmaradnak a tavalyi eredményektől az idei kalászosgabona-termések
Az őszi árpa betakarítása már gyakorlatilag befejeződött, a mintegy 355 ezer hektáros termőterületen országosan hozzávetőleg 4,3 tonnás hektáronkénti átlaghozam született – mondta lapunknak Petőházi Tamás. Ez hektáronként
- több mint egy tonnával gyengébb eredmény a tavalyinál,
- országos szinten pedig hozzávetőleg 350 ezer tonnás terméskiesést jelent.
Az árpa mintegy 90 százalékát takarmányozási célra használják fel, elsősorban a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-ágazatban.
A kisebb kínálat ellenére az árak nem emelkedtek. Az árpa felvásárlási ára sok esetben a tonnánkénti 60 ezer forintot sem éri el, márpedig ilyen termésátlag mellett ez a gazdálkodóknak veszteséges értékesítést jelent.
Egymillió tonna búza hiányozhat
Az őszi búza aratásának már több mint kétharmadával végeztek a gazdák. Az eddigi adatok alapján országosan hektáronként nagyjából négy tonnás átlaghozam várható. A 900–980 ezer hektár körüli termőterületről így megközelítőleg négymillió tonna búzát takaríthatnak be.
Ez mintegy egymillió tonnával marad el a korábbi, ötmillió tonna körüli piaci várakozásoktól, és hozzávetőleg ugyanekkora csökkenést jelenthet az előző évi terméshez képest is. Petőházi szerint,
a március-áprilisi csapadékmentes időjárás miatt, már látható volt, hogy gondok lesznek, de a jelenlegi helyzet azért még sokkolja most az gazdálkodókat.
A gyengébb terméseredmények ellenére a búza ára is csökkent. A felvásárlási ajánlatok tonnánként nagyjából 60 ezer forintról indulnak, ami az átlagos költségszint mellett veszteséges termelést jelenthet. A gazdák szerint legalább 70 ezer forint feletti tonnánkénti árra lenne szükség ahhoz, hogy a költségek megtérüljenek.
Az erős forint is rontja a termelők helyzetét
A magyar gabonatermelőknek nemcsak az alacsony világpiaci árakkal kell megküzdeniük. Az előző évhez képest erősebb forint jelentősen csökkenti az euróban elszámolt exportból származó bevételt is. Petőházi Tamás rávilágított: nem mindegy, hogy az euróban meghatározott gabonaárat 380 vagy 350 forintos árfolyammal számolják át. Az árfolyamváltozás tonnánként hozzávetőleg 7–9 ezer forintos bevételkiesést okozhat a magyar exportőröknek és termelőknek.
Ennek azért van különös jelentősége, mert az őszi kalászos gabonák 40–50 százaléka külföldi piacokon talál vevőre. Az exportlehetőségek azonban egyelőre szűkösek. A korábban rendszeresen megjelenő olasz takarmányipari vásárlók jelenleg kevésbé aktívak, részben meglévő készleteikre hivatkozva.
A magyar gabonát további versenyhátrányba hozza, hogy az országnak nincs tengeri kikötője. A termelők becslése szerint a magyar áru fuvarhátránya tonnánként 30–35 euró is lehet a kikötőkhöz közelebb fekvő versenytársakhoz képest. Emiatt, Petőházi Tamás szerint, gyakorlatilag azt lehet megállapítani, hogy Magyarországhoz képest mindenkinél drágább a gabona, mint nálunk.
A gazdák egy része kivárhat az eladással
A kisebb termés miatt várhatóan nem okoz gondot a betakarított gabona elhelyezése. Magyarországon hozzávetőleg 20 millió tonnányi tárolókapacitás áll rendelkezésre, miközben az idei őszi kalászos termés összesen 6–7 millió tonna körül alakulhat.
Ez lehetőséget adhat arra, hogy a megfelelő saját tárolóval rendelkező gazdák ne közvetlenül az aratás után, a legnyomottabb árakon értékesítsék terményüket. A bérraktározás azonban a tárolási és finanszírozási költségek miatt már nagyobb kockázatot jelenthet, ezért csak akkor lehet indokolt, ha a várható áremelkedés fedezi ezeket a kiadásokat. Konkrétan, akik eddig is "kombájn alól adta el a búzát" annak nem igazán érdemes most még tárolásra is költeni.
Pislákoló remény, ebbe kapaszkodhatnak a gazdák
A Gabonatermeszők Országos Szövetségének elnöke szerint, a termelők abban bíznak, hogy a világ egyes termőtérségeiben jelentkező szárazság és az esetleges terméskiesések idővel megjelennek a nemzetközi gabonaárakban is. Az áremelkedés időpontja és mértéke azonban továbbra is bizonytalan. A dél-amerikai területeken úgy tűnik az aszály jelentős terméskiesést okozott, az El Nino hatását azonban még nem ismerjük pontosan.
Közben az aszály már a kukoricát és a napraforgót is fenyegeti. A kukoricatermesztés súlypontja az elmúlt években egyre inkább a Dunántúlra helyeződött át, ám egyelőre ott sem látható pontosan, hogy a száraz időjárás mekkora kárt okozott a kapásnövényekben.
Petőházi Tamás szerint összességében a helyzet az, hogy a gazdák helyzetét jelenleg egyszerre nehezíti a gyenge termés, az alacsony felvásárlási ár, az árfolyamkockázat és a jelentős szállítási költség. Mindez azt jelenti, hogy az idei aratás után sok termelő még megfelelő értékesítési stratégia mellett is legfeljebb nullszaldós eredményben reménykedhet.
Molnár János, agrárgazdaságért felelős államtitkár az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón tegnap azt mondta, fennakadás nélkül zajlik az idei aratás, s már most látszik hogy biztosított Magyarország gabona- és takarmányellátása. A szaktárca beszámolója alapján, a friss adatok szerint az őszi búza betakarítása a közel egymillió hektáros termőterület mintegy 60 százalékán már befejeződött.
