A ma záruló társadalmi egyeztetés hét vállalkozásfejlesztési pályázati kiírásra terjedt ki. Ezek a mikro-, kis- és középvállalkozások technológiafejlesztésére, komplex vállalati technológiafejlesztésre, mikrovállalkozások fejlesztésére, technológiára és foglalkoztatásra, munkahelyi képzésekre, vállalati együttműködésekre és klaszterekre biztosítanak európai uniós forrást, a 2011–13-as időszakra összesen 152 milliárd forintot. A kiírók becslése szerint a nyertes projektek száma csak ezeknél a pályázatoknál meghaladhatja a 12 ezret.
Az ÚSZT vállalkozásfejlesztési programjának talán legfontosabb újítása a több évre előre szóló stabil pályázati kiírások megteremtése – állapította meg Nagy Sándor Gyula, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. A stratégia további fontos célkitűzése a stabil forgótőke-finanszírozás is. Ebben az ÚSZT a Jeremie program forrásainak (mikrohitel, garancia és kockázati tőke) igénybevételére épít. Kész egyúttal a Széchenyi-kártya szolgáltatásait bővíteni és az arra kialakított adatbázist egyfajta minősítő rendszerként használni, ez a „forrásvadászok” kiszűrését is megkönnyítheti.
Szintén támogatható célja a tervnek a budapesti és Pest megyei vállalkozások javára történő forrásátcsoportosítás, ez azonban nem fogja megoldani a csökkenő támogatási intenzitás problémáját. Kifejezetten nagy kockázatot jelenthet a vállalkozói-önkormányzati konzorciumok számára a Versenyképességi szerződések a foglalkoztatás növeléséért alprogram, amely a források rugalmas elérését ígéri, ha vállalják ötszáz új munkahely megteremtését 2014-ig. Amennyiben az egyik konzorciumi partner csődbe megy és/vagy nem teljesíti a szerződésben vállaltakat, úgy a saját részüket teljesítő partnercégek sem kapják meg a teljes támogatást a szóban forgó teljesítés elmaradása miatt.
A vállalkozások elsősorban a beruházásokhoz, képzésekhez és innovációs projektekhez várnak támogatást, az ÚSZT eddig megjelent tervezeteiben ezek megtalálhatók – nyilatkozott lapunknak Glósz Andrea, a Glósz és Társa Pénzügyi Tanácsadó Iroda ügyvezető igazgatója.
A vállalkozásfejlesztési projektek támogatásában megjelent a komplexebb fejlesztések (gépek beszerzése, építés, innováció, képzés, minőségbiztosítási rendszerek) finanszírozásának lehetősége. Több forrás jut például az ingatlanfejlesztésre, amelyet eddig kevésbé támogattak. Újdonság, hogy a mikrovállalkozások a pályázatok mellett egyéb pénzügyi konstrukciókat is igénybe vehetnek. Így a leginkább forráshiányos vállalkozásoknak kevesebb önerőt kell biztosítani a jövőben. Ugyanakkor hátrányba kerültek a Közép-Magyarország régión belül a budapesti középvállalkozások, amelyek az eddig megjelent tervezetek alapján csak korlátozottan pályázhatnak. „Támogatom a pályázati rendszer egyszerűsítését, átláthatóságát, egységesítését, de a »söralátéten« benyújtott pályázatokat szerintem nem lehet megfelelően értékelni” – jegyezte meg Glósz Andrea. Szerinte sokkal fontosabb az, hogy a kedvezményezettek gyorsan megkapják a támogatásokat. Jelenleg egy átlagos elszámolás a dokumentumok benyújtását követően öt hónapig tart.
„Ez megengedhetetlen”, a vállalkozásoknak ugyanis nincsenek olyan tartalékforrásaik, amelyek biztosítják az átmeneti finanszírozást.
Végül még egy fontos információ a pályázni készülők számára: a héten újabb megyeszékhelyeken tartanak tájékoztató fórumokat az ÚSZT ez évben meghirdetendő 93 pályázata keretében elérhető mintegy 1100 milliárd forintnyi forrásról. Már a múlt héten is nagy érdeklődés közepette zajlottak ezek a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kezdeményezett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével együttműködésben szervezett találkozók. A tárca közlése szerint az eddigi fórumokon több mint ezren vettek részt, s az ÚSZT honlapját 170 ezren keresték fel.
