Vannak is, nem is lehetőségek

A magyar gazdaság egyértelműen külgazdaság-orientált, ez a terület látszólag mégis kimaradt az Új Széchenyi-tervből (ÚSZT). Ám szakemberek szerint ez csak a látszat, mivel az ÚSZT és az annak keretében meghirdetett/ meghirdetendő pályázatok közül nagyon sokból szerezhetnek támogatást azok a mikro-, kis-

és középvállalkozások, amelyek akár kereskedelmi, akár tőkekapcsolatok, akár egyéb együttműködések révén kötődnek vagy szeretnének kötődni a külpiacokhoz.

A Magyar Külgazdasági Szövetség hiányosságnak tartja, hogy kevés az ÚSZT-ben a gazdasági és közvetetten az exportágazatok fejlesztéséhez felhasználható forrás – szögezte le a Világgazdaságnak Bazsó Csaba főtitkár. Ám felhívta a figyelmet: azzal tisztában kell lenni, hogy az uniós pénzek nem vagy csak igen kis részben használhatók fel közvetlenül exportösztönzésre. Így közvetett módon juthat e kör vállalkozás- és technológiafejlesztési vagy éppen munkahely-teremtési pályázatok révén támogatáshoz – derült ki a szavaiból. Példaként említette a Gazdaságfejlesztési operatív program (GOP) 2.1.1/M-et, amely 2011–13-ban húszmilliárd forintot irányoz elő a kkv-k számára, ez mintegy 1800-2000 vállalkozás számára lehet elegendő.

A cégek feladata első menetben exportképes árualap létrehozása, s ebben a különféle GOP típusú pályázatok lehetnek a segítségükre; ezt követően segíthet az állam különféle promóciókkal, gazdaságdiplomáciai eszközökkel – mutat rá Becsey Zsolt, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdasági államtitkára. Felhívta a figyelmet: a tervben van egy fejezet, amely kifejezetten a külpiaci szereplőknek szól. Ez a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési terv, amelynek keretében többek között a tőkeexport, a regionális klasz-ter-képződés, a határon túli célterületen tevékenykedő kkv-k támogatását foglalták írásba.

„Az ÚSZT szellemisége nem rossz, de minden azon múlik, hogyan valósul meg a gyakorlatban” – mondta lapunknak egy külkereskedelemmel foglalkozó cég vezetője. A Tesco Kft. (nincs köze a brit áruházlánchoz) vezérigazgatója, Pados László hozzátette: egyelőre vannak is, meg nem is olyan pályázatok, amelyeket a külpiacokban érdekeltek kihasználhatnak, ám nem szabad elfelejteni, hogy még csak most kerülnek nyilvánosságra a felhívások.

Mindhárom szakember szavaiból az derül ki, hogy maguknak a vállalkozásoknak is aktívabbaknak kell lenniük az ÚSZT kínálta lehetőségek kiaknázásában. Mint Bazsó fogalmaz: az elmúlt húsz évben valóban több szó esett a kkv-k támogatásáról, mint amekkora valós támogatást kapott a szféra, ám maguk a cégek is tehetnek erről. Hiszen tízezerszámra vannak olyan kkv-k, amelyeknél igény sincs arra, hogy tájékozódjanak a lehetőségekről. Mindenesetre elengedhetetlen a programok, pályázati lehetőségek minél szélesebb körben való megismertetése, a megfelelő kommunikáció.

Pados, mintegy a fenti gondolatmenetet folytatva mutat rá: az elmúlt években nemcsak az együttműködés hiánya és a döntések lassúsága volt jellemző a gazdaságban, hanem a rövid távra tervezés is, pedig 15-20 éves programban kellene gondolkodni. Meggyőződése, hogy Magyarország az elkövetkező évtizedekben nagy nyertese lehet a világszerte erősödő urbanizációnak, ennek feltétele többek között a víz- és csatornahálózat, a közlekedés, az oktatás, az egészségügy jelentős fejlesztése, főként a harmadik világban. Ezekbe akár szellemi, akár vállalkozás-, akár áruexporttal be tudnak a magyar cégek is kapcsolódni. Ám ehhez jelentős fejlesztéseket kell itthon is végrehajtaniuk. Ehhez szerezhetnek például támogatást az ÚSZT-ből – zárta gondolatát.

Dél-Alföld régióban

- A rendelkezésre álló forrás 1,6 milliárd forint

- A támogatás minimális összege 10 millió, maximális összege 100 millió forint

- A támogatás maximális mértéke 80 százalék, beruházási jellegű tevékenység esetén 50 százalék

2. Komplex technológiafejlesztés és a foglalkoztatás támogatása

- A rendelkezésre álló forrás 45 milliárd forint

- A támogatás minimális összege 100 millió, maximális összege egymilliárd forint

- A támogatás maximális mértéke 35 százalék

Dél-Alföld régióban

- A rendelkezésre álló forrás 1,6 milliárd forint

- A támogatás minimális összege 10 millió, maximális összege 100 millió forint

- A támogatás maximális mértéke 80 százalék, beruházási jellegű tevékenység esetén 50 százalék

2. Komplex technológiafejlesztés és a foglalkoztatás támogatása

- A rendelkezésre álló forrás 45 milliárd forint

- A támogatás minimális összege 100 millió, maximális összege egymilliárd forint

- A támogatás maximális mértéke 35 százalék -->