Nem akárhonnan cáfolják Brüsszelt, a Barátság felrobbantása mégis árthat a németeknek is – és még egy EU-tagnál ég a ház

Az Fxstreet cseh kiadásában jelent meg egy elemzés, amely részben a The Wall Street Journal (WSJ) cikkére hivatkozva állítja: nem felel meg a valóságnak az Európai Bizottság állítása, amely szerint nem fenyegetik az európai energiaellátást a Barátság kőolajvezeték elleni ukrán támadások. Ugyanezt állították Brüsszelben arra a közép-európai panaszra, amely szerint kifogásolni kellene Kijevben, hogy ettől az évtől leállították a régióba irányuló orosz gáztranzitot: halvány ígéretet tettek ugyan később a közvetítésre, de végül semmi nem történt. Ezúttal még ígéretre se futotta.

A cseh portálnak Lukas Kovanda, a Trinity Bank főközgazdásza kommentálta a Barátság elleni augusztus 22-ei, immár harmadik támadást, amely leállította az olajszállításokat a vezetéken Magyarországra és Szlovákiába, a legújabb bejelentés szerint csütörtökig.

Az eset egy elgondolkodtató részletéről a Világgazdaság közölt elemzést: a Barátság elleni támadás „véletlenül” kihagyott két országot, amelyekkel Ukrajna nem szívesen veszne össze – a vezetéket úgy rongálták meg, hogy Kazahsztán olajszállításai Németországnak tovább folynak. Ebből nem úgy tűnik, hogy nem a Kijevvel ellentmondásos viszonyban lévő Magyarországra és Szlovákiára való ukrán nyomásgyakorlást célozzák a Barátság elleni támadások.

Kovanda elemzése szerint ugyanakkor ezek a két közép-európai országon kívül 

Erre utal a WSJ hivatkozott cikke is. Magyarországra nézve biztosan veszélyes, de ha ez Brüsszelnek nem elég, tekintettel lehetne a németekre is – még akkor is, ha az utóbbiak valószínűleg kazahhá újracsomagolt orosz olajat vételeznek a Barátságról.

A cseh szerző emlékeztet rá: még mindig nem derült ki kétséget kizáróan ki robbantotta fel, újabb pofont adva a német ipari versenyképességnek, annak idején az Északi Áramlat gázvezetéket, de a legújabb jelek arra mutatnak, hogy ebben is Ukrajna keze volt.  

Németország: a Berlint ellátó finomító a Barátság kőolajvezetéken szállít, és van még egy érdekelt ország is 

Akkor, a gázvezeték-robbantás idején 2022-ben és utána, a gázhiány volt fenyegető, és a gáz árának felszökése több is annál, a Barátság elleni támadások nyomán most Berlin azért aggódhat, hogy nem lesz elég üzemanyag. 

A szerző a WSJ jelentésére hivatkozik: a schwedti német finomító, amely hivatalosan kazah olajat importál a Barátságon keresztül, csak e hét elejéig rendelkezett tartalékkal a nyersanyagból. Nem felejti el megemlíteni, szintén az amerikai lap cikke alapján, hogy ez a kazah olaj valójában részben, vagy egészében orosz. Schwedt egyébként a német fővárost, Berlint látja el üzemanyaggal és a környező területeket, beleértve a repülőteret.

– folytatja a szakember. (Nyilván, mert hivatalosan nem érdekli: a cseh kormány, mint korábban a gázügyben, most sem állt a felháborodott Budapest és Pozsony mellé.)

A korábban a Barátságra utalt csehek körbetűzdelték magukat olajvezetékekkel, amelyeken pótolni tudják az orosz olajat. Csakhogy:

akik pedig maguk kitettek az ukrán rombolóakcióknak. Vagyis a cseheknél is ég a ház, ha Prága hallgat is.

A Barátság tartósabb kimaradása, vagy a lehetséges további ukrán támadások a kérdéses infrastruktúra ellen az egész közép- és kelet-európai régióban megemelné az üzemanyag árát. Vagyis nem csak

• Szlovákiában 
• és Magyarországon, 
• hanem a Cseh Köztársaságban
• és Németország keleti felében is – érvel Kovanda.

Ugyanakkor lehetséges, hogy az ukrán támadások megszűnnek – zárja a remény hangján gondolatmenetét a szerző.

Donald Trump amerikai elnök most Magyarország és Szlovákia, valamint más, a Druzhba olajvezetéket használó vevők oldalára állt; elítélte az ukrán támadásokat a vezeték ellen. Kijevnek gyorsan lépnie kell Trump árnyékában, mert „halálosan függ” az amerikai fegyverszállításoktól. Hiszen végső soron amerikai fegyvereket használtak az ukránok a Druzsba elleni támadáshoz – jegyzi meg ironikusan a főközgazdász.