Budapest messze elmarad a régiós versenytársaktól
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságEurópában 2010-ben a gazdaság élénkülésének köszönhetően a turizmus megindult, s lényegében visszaállt a pénzügyi, gazdasági válságot megelőző szintre. Ez megmutatkozott abban, hogy kontinensen a szállodák szobafoglaltsága átlagosan 63.7 százalék, az átlagár 99.2 euró, az átlagos egy szobára eső bevételt mutató RevPAR 63.2 euró lett.
A régiók közül Nyugat –Európa szerepelt a legjobban 65.3 százalék szobafoglaltsággal, 109.6 euró átlagárral, 71.6 Euró RevPAR-ral. Ebben a régióban érték el a legnagyobb – 12.6 százalékos - növekedést az egy kiadható szobára jutó bevételben. Kelet-Európa 54.6 százalékos szobafoglaltsággal, s 84.1 eurós átlagárral, 45.9 eurós egy szobára eső bruttó bevétellel messze a négy vizsgált régió utolsó helyén áll. A közép-kelet európai régióban Ausztria szállodáinak teljesítménye kiemelkedett. Az éves átlagos 70 százalékos szobafoglaltság, 88.6 euró bruttó átlagár, s 62.1 euró REVPAR messze meghaladta a többi vizsgált ország átlagát - áll az MSZSZ Trendriportjában.
A vizsgált öt ország között Magyarország szobafoglaltságban (57.1 százalék) a 4., átlagárban (58.9 euró) az utolsó, REVPAR-ban (33.6 euró) a 4. helyen végzett.
Három közép-európai főváros – Bécs- Budapest – Prága - szállodáinak teljesítményét összehasonlítva az osztrák főváros messze jobb két vetélytársánál. Az osztrák fővárosban 2010-ben a szállodák átlag szobafoglaltsága 73 százalékra rúgott, átlag bruttó szobaára 91.4 euró volt, a szállodák pedig szobánként 66.7 euró bruttó bevételt könyveltek el.
Különösen elmarad a magyar főváros teljesítménye az átlagárak tekintetében. A bécsi szállodák átlagára 44.8 százalékkal, a prágai szállodák átlagára 12.4 százalékkal haladja meg Budapestét. Eközben mindkét versenytársunknál a szobafoglaltság is jobb. Bécs esetében 15.3 százalékponttal, Prágában 4.5 százalékponttal. Tehát magasabb áron több szobát tudnak eladni, azaz nem feltétlenül abból fogy több, ami olcsóbb. A turisztikai marketing hatékonysága mellett a városok közötti megítélésben, a kialakított imázs, a városkép, és az infrastruktúra hatékonysága is szerepet játszik – áll az elemzésben.
