Régiós szerepre tör az MVM csoport

Erőteljes belpiaci erősítést, régiós terjeszkedést, új tevékenységekben való megjelenést és a belső erőforrások felhasználásának ésszerűsítését is tartalmazó stratégiát dolgoz ki az MVM csoport vezetése. A stratégia megfelel majd az uniós energiaminiszterek által az európai energiafüggés csökkentésének felgyorsítását célzó, nemrég megfogalmazott elvárásoknak, és eleget tesz a magyar miniszterelnök azon kívánalmának is, mely szerint minél nagyobb arányban kell hasznosítani a hazai megújulóenergia-potenciált. Azt azonban, hogy ténylegesen milyen irányba nyit majd a csoport, a részben már folyó elemzések eredménye határozza meg – derült ki az állami villamosipari csoport tegnapi tájékoztatóján. „Sikeres nemzeti vállalatot kell létrehoznunk” – jelentette ki Baji Csaba, az eddigieknél nagyobb árbevételt és nagyobb profitot is megcélzó társaság vezérigazgatója.

Az egyik új terület a gázpiac lenne. „Önerőből, azaz a gázkereskedelmi engedéllyel rendelkező MVM Partneren keresztül szeretnénk kielégíteni a csoport évi 1,5-2 milliárd köbméteres gázigényét. Ám a piacot, így a lehetséges gázforrásokat is fel kell még mérni” – válaszolt a Világgazdaságnak Baji Csaba. (Az ország tavaly mintegy 10 milliárd köbméter gázt használt fel.) Elemzés tárgya az is, hogy milyen előnyök csapódhatnak le a Magyarországot majd átszelő, észak–déli gázfolyosó használatából. Egy további vállalkozás, az AGRI gázprojekt előkészítése viszont ütemterv szerint halad. Az azeri gáz európai importjára létrejött nemzetközi vállalkozás hazai szakaszának megvalósítása az MVM feladata.

A megújuló energiahordozók piacán akkor fog új beruházásokba a csoport, ha kiszámíthatóvá válik a szabályozás. Mint Faragó Csaba, az MVM elnöke lapunknak elmondta, a 23 megawatt szélerőművi kapacitású MVM a szélerőműkvóta megnyílásával és kedvező piaci feltételek esetén további szélenergia-beruházásokat is indítana. Geotermikus projektekre elsősorban az észak-magyarországi területek kínálkoznak, és komoly lehetőségek vannak a biomassza-alapú energiatermelés piacán is. „Nem mezőgazdasági célú alapanyagokat, hanem például algát szeretnénk hasznosítani, szükség esetén külföldi know-how vásárlásával” – jelentette ki Faragó Csaba. Szintén terítéken van a vízenergia munkára fogása, és több variációt elemeznek a hazai villamosenergia-rendszer szabályozásához szükséges, úgynevezett szivattyús tározós erőmű kapcsán is. Ám mivel rendszer-szabályozási megfontolásból nem kizárólag a szivattyús tározós erőmű lehet megoldás, vizsgálnak más, hasonló célú, de kisebb projekteket is.

A külföldi árampiacon a nagykereskedelemmel indulna az MVM, később esetleg erőművi érdekeltséget is szerezne. Lengyelországban, Szerbiában, Horvátországban és Romániában már alapított kereskedelmi képviseletet, de a tényleges piacra lépésről itt is csak az alapos vizsgálódás lezárulta után határoz a vezetés.

A szervezeti struktúra optimalizálása, a belső erőforrások jobb hasznosítása és a csoporton belüli szinergiák kihasználása azt is szolgálja, hogy az MVM-nek minél több saját forrása legyen a paksi atomerőmű bővítésére. Az új blokk építésére vonatkozó kormány-előterjesztés március végére készül el. „A paksi igények szempontjából a korábban leginkább esélyesnek mondott négy reaktortípus tavaly kiegészült egy dél-koreai modellel. A gyártó az ősszel prezentációt tartott, most tavasszal pedig referencialátogatás keretében mutatja be a termékét. A tenderen tehát várhatóan öt pályázó indul” – mondta a Világgazdaságnak Nagy Sándor, az MVM termelési vezérigazgató-helyettese.

A tevékenység ésszerűsítése, illetve a veszteségforrások kiküszöbölése érdekében a csoport a közelmúltban véglegesen letett a mátrai erőmű lignitblokkja felépítéséről és a vásárosnaményi gázerőmű telepítéséről.

A csoport 2010-ben előzetes adatok szerint 560 milliárd forint konszolidált árbevételt ért el, adózott eredménye mintegy 20 milliárd forint volt. Az idei számokra az árampiac stagnálása és a tüzelőanyagárak emelkedése kedvezőtlenül hat.

A képviselő úgy véli, máskülönben „százezer ember érdekében három- vagy négymillió magyar háztartásban kellene húsz százalékkal több áramdíjat fizetni naponta”. Ráadásul – mint állítja – régen megtérült erőmű-beruházásokat is támogatunk.

Erre reagálva a Biomaszsza Erőművek Egyesülése közölte, hogy mintegy kétmillió hazai lakos él távfűtéses lakásban, az erőműtársaságok pedig csak addig maradhatnak a támogatási rendszerben, amíg beruházásaik meg nem térülnek.

A képviselő úgy véli, máskülönben „százezer ember érdekében három- vagy négymillió magyar háztartásban kellene húsz százalékkal több áramdíjat fizetni naponta”. Ráadásul – mint állítja – régen megtérült erőmű-beruházásokat is támogatunk.

Erre reagálva a Biomaszsza Erőművek Egyesülése közölte, hogy mintegy kétmillió hazai lakos él távfűtéses lakásban, az erőműtársaságok pedig csak addig maradhatnak a támogatási rendszerben, amíg beruházásaik meg nem térülnek.-->