Meglepő: baráti tüzet nyitottak a Tisza-kormányra az uniós pénzek miatt, hogy mit vállalt értük cserébe – „Ezek a források nem ajándékok”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKritikus hangvételű bejegyzésben hívta fel a figyelmet az Európai Unió helyreállítási forrásaihoz kapcsolódó vállalásokra Déri Tibor, Újpest alpolgármestere. A politikus szerint ugyan örvendetes, hogy a Tisza-kormánynak sikerült megmentenie az uniós pénzeket, a közel 200 oldalas dokumentumból az is kiderül, milyen gazdaságpolitikai kötelezettségeket vállalt ezért cserébe az ország.
Déri Tibor azt írta, végigolvasta Magyarország új helyreállítási tervét, amelynek első benyomása pozitív volt, hiszen szerinte az uniós pénzek megőrzése fontos eredmény. Úgy fogalmazott, ezekből az összegekből iskolák újulhatnak meg, bölcsődék épülhetnek, fejlődhet a vasúti infrastruktúra, az egészségügy, a vízgazdálkodás, az elektromos hálózat, valamint támogatást kaphat a kutatás-fejlesztés és az energiahatékonysági beruházások is.
A politikus szerint azonban a dokumentum igazi jelentősége nem abban rejlik, hogy mire fordíthatók az uniós pénzek, hanem abban, milyen vállalásokat tett Magyarország a pénz megszerzéséért.
Ezek a források nem ajándékok. Minden euró mellé vállalások tartoznak
– fogalmazott. Állítása szerint a helyreállítási terv olyan reformokat is tartalmaz, amelyek hosszú évekre meghatározhatják a magyar gazdaságpolitika mozgásterét.
Árplafonok, nyugdíjak és lakástámogatások is szóba kerülnek
Déri Tibor bejegyzése szerint a dokumentum kitér többek között az ár- és kamatplafonok fokozatos kivezetésére, a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságára, a lakástámogatások célzottabbá tételére, a költségvetési fegyelem erősítésére, az energiarendszer átalakítására, a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos megszüntetésére, valamint a villamosenergia-piaci verseny erősítésére.
A politikus szerint ezek első látásra technikai kérdéseknek tűnhetnek, valójában azonban közvetlenül érinthetik a magyar családok mindennapjait. Példaként említi, hogy érdemes beszélni arról, milyen következményekkel járhat
- az árplafonok megszüntetése,
- hogyan változhatnak az energiatámogatások,
- miként alakulhatnak a lakástámogatási rendszerek,
- illetve mit jelenthet a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának erősítése a jövő generációi számára.
Déri Tibor hangsúlyozta, nem kíván állást foglalni abban, hogy a felsorolt reformok helyesek vagy helytelenek. „Nem állítom, hogy ezek rossz reformok. Azt sem, hogy jók. Csak azt állítom, hogy ezekről őszintén kell beszélni” – írta. Úgy véli, amikor az uniós pénzekről esik szó, a közbeszéd jellemzően a támogatások összegére koncentrál, miközben kevesebb figyelem jut az azokhoz kapcsolódó feltételekre.
A politikus szerint a legfontosabb kérdés már nem az, hogy sikerült-e megőrizni az uniós helyreállítási forrásokat, mert ezt pozitív fejleménynek tartja, hanem az, hogy a társadalom megismeri-e az ezért vállalt kötelezettségeket is.
