BME-modell az eljárásra

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) tavaly egy néhány fős kutatócsoport – hazánkban egyedülálló módon – elkezdte számítógépen modellezni, hogy miként lehetne optimálisan leválasztani a szén-, illetve szénhidrogén-bázisú villamos erőművekben keletkező szén-dioxid-gázt, minimalizálva az elkerülhetetlenül bekövetkező hatásfokcsökkenést. Ez stratégiai fontosságú kérdés Gróf Gyula docens szerint, aki az energetikai gépek és rendszerek tanszék vezetőjeként koordinálja az egyetemen folyó energetikai témájú k+f projekteket.

A szén-dioxid megkötésének jelenleg ismert technológiai folyamata ugyanis túl bonyolult és drága, ráadásul lényegesen, széntüzelés esetén 8-10 százalékkal is rontaná az energiatermelés hatékonyságát. Az erőművek ezért sehol sem alkalmazzák, holott a környezet- és klímavédelem szempontjából üdvös lenne. A probléma (beleértve, hogy mi legyen a szén-dioxiddal a leválasztás után) minden igényt tökéletesen kielégítő megoldása aligha lehetséges, ám az eljárás gazdasági hátrányai – köztük a hatásfokcsökkenés mértéke – bizonyára mérsékelhetők. Persze ehhez is hosszas, több tudományág együttműködésén alapuló kutatásokon keresztül vezet az út. Ennek ellenére próbálkozni kell velük, hiszen az érintett erőművek többségére várhatóan még nagyon sokáig szükség lesz a globális villamosenergia-igény kielégítésében. Egyelőre világszerte csak néhány mintaprojektről hallani, azok is csak legfeljebb az évtized végére ígérnek gyakorlati megvalósítást.

A BME alapkutatását is hoszszú távúra tervezik. A hazai adottságokat, főleg a lignitet égető mátrai erőművet figyelembe vevő, többek között a lehetséges technológiai fázisok sorrendjét variáló modellezés jövő év április 30-án záruló első fázisára mintegy 3-3,5 millió forintot kívánnak fordítani.

A BME tavaly, az Új Magyarország fejlesztési terv keretében kidolgozott kutatási stratégiájának egyik kiemelt területe a fenntartható energetika, amelyet versenyképesség, környezet- és klímavédelem, valamint ellátásbiztonság alterületekre osztanak.

A kutatásokkal egyebek között az energiahatékonyság növelését, intelligens hálózatok, illetve nem hagyományos technológiák létrehozását, energiapolitikai tudásbázis megteremtését és a hazai megújuló energiaforrások fokozott hasznosítását kívánják elősegíteni.Gárdonyi Imre