A KKV-szektor vállalatvezetőinek több mint harmada nem vár változást a magyar gazdaság általános helyzetében az elkövetkező félévben, míg a romlást és javulást várok összesített aránya lényégében azonos (35, illetve 34 százalék). A helyzetet negatívan megítélők körében azonban lényegesen többen vannak (15 százaléknyian), akik jelentős romlásra számítanak, mint a gazdaság állapotának lényeges javulásában bízók (1 százalék).
Kissé kedvezőbbnek várják saját vállalkozásuk helyzetének változását a megkérdezett vállalatvezetők, mint az országét. 37 százalékuk abban bízik, hogy a következő fél év során javulhat vállalatuk általános gazdálkodási helyzete. Negatív változásra háromtizedük számít, míg a jelenlegi helyzet fennmaradására mintegy egyharmaduk.
Legpesszimistábbnak a személyi és közösségi szolgáltatások területén működő vállalatok vezetői, és a cégek bő egynegyede arra számít, hogy általános gazdálkodási helyzetük jelentősen romlik a következő fél év során. Legnagyobb, 13 százalékos arányban a 10-19 főt foglalkoztató vállalkozások tartanak helyzetük jelentős romlástól és Észak-alföldön az átlagosnál nagyobb, 47 százalékos arányban prognosztizálták, hogy nem fog megváltozni vállalatuk általános gazdasági helyzete.
Noha csak a válaszadók egytizede tart attól, hogy vállalata helyzete a következő fél év során lényegesen romlik, ennél lényegesen többen számolnak azzal, hogy a közeljövőben akár komoly nehézségekre is fel kell készülniük. Vállalatuk gazdálkodási területén a válaszadók fele (49 százalék) számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják vállalatuk helyzetét.
A válaszadók mintegy hattizede (58 százaléka) úgy látja, kapacitásuk megfelel a következő fél évben várható kereslet mértékének. Akik eltérést látnak, azok jellemzően kapacitásfeleslegről számoltak be: minden negyedik vállalatvezető gondolja, hogy cége kapacitásának egy része felesleges lesz, további 9 százalékuk még pesszimistább, a közeljövőben várható kereslettel összevetve vállalata kapacitásának jelentős részét ítéli feleslegesnek.
A kis- és közepes vállalkozások több, mint felének nincs esélye tevékenységének bővítésére a következő 6 hónap során – vélekedtek vezetőik. Akik mégis láttak esélyt a bővítésre, nagyobbrészt csak szerényebb mértékű, legfeljebb 5 százalékos bővülésben bíznak. 10 százalék feletti tevékenységbővülésben csak minden huszadik megkérdezett bízik.
A kis- és közepes méretű vállalkozások 41 százaléka tervez technológiai jellegű beruházást vagy fejlesztést a következő egy év során. Közülük minden másodiknak (48 százalék) vélhetően szüksége lesz banki hitelre, hogy valóra váltsa tervét.
A cégek beruházási szándékait elsősorban a jövőt illető bizonytalanság, valamint az elégtelen belső kereslet fogja vissza. A legfontosabb hátráltató tényező, a bizonytalan jövő: a vállalatvezetők 15 százaléka szerint ez ellehetetleníti a beruházások tervezését, illetve megvalósítását, és további 29 százalék szerint is nagy mértékben korlátozza azt.
A belföldi kereslet hiányához fogható mértékben hátráltatják a beruházásokat a finanszírozási nehézségek és a magas hitelkamatok is.
A válaszadók mintegy háromtizede (29 százaléka) számolt be arról, hogy vállalata jelenleg beszállítója valamelyik Magyarországra települt multinacionális vállalatnak. A már jelenleg is beszállítói pozícióban lévő cégek vezetőinek 96 százaléka úgy látja, vállalata a következő 6 hónap során is megőrzi ezt a pozícióját, míg akik olyan céget vezetnek (71 százalék), amelyik jelenleg nem beszállítója a Magyarországra települt multinacionális vállalatok valamelyikének, azok 92 százaléka nem is gondolja, hogy ez a helyzet megváltozna a közeljövőben.
A megkérdezettek 68 százaléka számolt be arról, hogy az elmúlt időszakban nőttek a fogyasztói árak, véleményük szerint átlagosan 12,3 százalékkal. Ezzel szemben mindössze 2 százaléknyian számoltak be csökkenésről, átlagosan 9,8 százalékos mértékűről. A fogyasztói árak növekedését, csökkenését és változatlanságát tapasztalók összesített értékelése szerint az elmúlt időszak fogyasztói árnövekedése 8,2 százalékos mértékű volt.
Ugyanebben az időszakban a vizsgált vállalatok értékesítési árai legnagyobbrészt, 65 százalékban nem változtak. A kérdezettek 24 százaléka számolt be vállalata árainak – átlagosan 11,7 százalékos – növekedéséről, míg 11 százaléka csaknem hasonló mértékű, 12,2 százalékos csökkenésről. Minden választ figyelembe véve a vizsgált időszakban a KKV-szektor értékesítési árai – a vállalatvezetők „önbevallása” szerint – mindössze 1,4 százalékkal nőttek, vagyis mindössze hatodával a fogyasztói árak növekedésének.
Összességében a közelmúlt változásaihoz nagyon hasonlóan látják vállalatvezetők a 2011-es év változásait. Véleményük átlaga szerint 2010 decembere és 2011 decembere között 8,2 százalékkal nőnek a fogyasztói árak, és 1,6 százalékkal értékesítési áraik.
A belföldön értékesítő vállalatok négytizede úgy véli, hogy nem változik cége értékesítési helyzete a következő fél évben. A külföldön (is) értékesítő vállalatok vezetőinek 33 százaléka bízik abban, hogy külföldi értékesítési helyzete javul, további 4 százalékuk, hogy jelentősen javul a következő 6 hónap során. A pesszimisták aránya lényegesen kisebb, összesen 13 százalék.
A saját előállítású készlettel rendelkező vállalatok vezetőinek 53 százaléka úgy látja, a következő 6 hónapban nem változik ilyen jellegű készletállományuk. Egyharmaduk növekedést, 13 százalékuk csökkenést vár saját előállítású készletállományukban.
A kis- és középvállalkozások folyamatos, megfelelő szintű tevékenységét, illetve tevékenységük bővítését korlátozó, akadályozó tényezők közül a legfontosabbnak, a vizsgált vállalatok létét leginkább fenyegetőnek a gazdasági környezet bizonytalansága látszik. Erről a válaszadók 18 százaléka mondta, hogy szinte ellehetetleníti vállalkozását, és ezzel ez a tényező megelőzte még a szintén erős visszafogó erővel rendelkező tőkehiányt (14 százalék), valamint belföldi kereslethiányt (13 százalék) is. Feltétlenül említésre méltók a cégvezetők által feleslegesnek ítélt adminisztrációs korlátozások, amelyek a vállalkozások bő egynegyedének életét nehezítik meg jelentős mértékben.
A KKV konjunktúra-index kapcsán a PA vizsgálta, hogy a pár éve liberalizált közszolgáltatói piacok közül az árampiac hogyan teljesít. A vállalatok vezetőitől kapott adatok alapján az látszik, hogy az áramszolgáltatók között még meglehetősen csekély a verseny. A megkérdettek csaknem fele (47 százalék) úgy látja, hogy nincs, vagy csak alig van valamilyen árverseny az áramszolgáltatók között, miközben a közepesnél erősebb, vagy éppen erős versenyt csak egyötödük lát a piacon. A versenyről adott értékelésük átlaga ötfokú skálán mindössze 2,6, vagyis épphogy csak gyenge közepes.
De a válaszadók véleményén túl az a tény is a verseny hiányára utal, hogy a megkérdezettek 58 százalékát az elmúlt egy évben nem keresték meg villamosenergia-kereskedők energiavásárlási ajánlattal. (Igaz, egy szűk vállalati csoportot három vagy több kereskedő is ostromolt ajánlatával.)
Ez a passzivitás már csak azért is meglepő, mert a KKV-szektor vállalatainak 14 százaléka tervezi, hogy a közeljövőben szolgáltatót vált a kedvezőbb árak, vagy – kisebb részben – a jobb szolgáltatási színvonal miatt. De még ennél is nagyobb potenciális piacot jelentenek az áramkereskedők számára azok a vállalatok, ahol a feltételek ismeretében elgondolkodnának a váltáson – ezek a vállalatok teszik ki a szektor közel négytizedét (37 százalék).
idén márciusban a Policy Agenda (PA) – Ipsos „kis- és középvállalkozások konjunktúra indexe” 50,2 százalék. Legpesszimistábbnak a személyi és közösségi szolgáltatások területén működő vállalatok vezetői. A kkv-k közel fele tervez texhnológiai beruházást idén.Policy Agenda - Ipsos-->
