Ma délig mondhatnak véleményt a gyógyszergyártók és -forgalmazók arról a kormány-előterjesztésről, amely a Széll Kálmán-tervben előírt gyógyszerkiadás-csökkentés végrehajtásának konkrét elemeit tartalmazza.
A Világgazdaság birtokába került dokumentum az idei 26,3 milliárd forintos megtakarítás összegét tekintve nem tartalmaz újdonságot, ám felháborodást keltett a gyógyszergyártókat eddig sújtó 12 százalékos különadó 20 százalékra emelése. Ugyanis a múlt heti munkaanyagban – erről megkérdezték az ő véleményüket is – még csak 18 százalék szerepelt. Bizonyára időközben derült ki, hogy ötmilliárd hiányzik a kötelezően előírt megtakarítandó összegből, így az extra tűnhetett a leginkább kézenfekvőnek. Amúgy tavaly e címen 28 milliárd forintot fizettek be a cégek az Egészségbiztosítási Alapba (EA).
A kormány – a korábbi évek gyógyszerfogyasztásának tendenciájából – arra következtetett, hogy az idei 300 milliárd forintos gyógyszerköltségvetés beavatkozások nélkül 370 milliárdos túllépéssel zárna, amelyet nem fedezne a cégek eddig szokásos pluszbefizetéseiből származó összeg. Ezért a tb-támogatással forgalmazott gyógyszerek adójának jelentős emelése mellett megduplázta az orvoslátogatók után eddig fizetett évi ötmillió forintos díjat is, annak ellenére, hogy számol a jelenleg ilyen munkakörben dolgozó 2619 fős bejelentett kör csökkenésével. Nem tudni persze, ezek után bejön-e az intézkedéstől elvárt összeg.
Ez azért is bizonytalan, mert bevezetik az orvosoknál a hatóanyagnéven történő gyógyszerrendelést. Így a doktor nem tudja preferálni egyetlen gyártó termékét sem, hiszen nem írhatja fel a márkanevét az egy-egy betegség terápiájára kapható húsz-harmincféle gyógyszer egyikének sem. Elképzelhető viszont, hogy ezután a patikusok kerülhetnek a cégek célkeresztjébe. Ám ők „megfelelő szabályozókkal kontroll alatt tarthatók” – vélik a kormány-előterjesztés készítői.
A hatóanyag-felírás kötelezővé tétele nem mellőzi a terápiás szempontokat, hiszen speciális esetekre, például ha a beteg dokumentáltan allergiás valamilyen készítményre vagy az mellékhatásokat okoz számára, a doktor hatóanyag helyett a recepten megjelölheti a számára szükséges készítmény márkanevét.
Jelentős megtakarítást remélnek a generikus (lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek) programtól. Ezekre tavaly a 300 milliárdos kassza harmadát költötte a biztosító. Eddig a negyedévente meghirdetett árversennyel próbálta leszorítani e termékek árát a tb, ám bevezetnék a nemzetközi referenciaárat, annál drágábban nem forgalmazhatnák itthon az adott terméket a biztosító támogatásával.
Emiatt a magyarországi gyártóknál számolni lehet az csökkenésével, annak hatására pedig a dolgozók elbocsátásával. Az előterjesztők fel is hívják a figyelmet: a gyógyszeriparban jelenleg közel húszezren, a gyógyszertárakban pedig 14 ezren dolgoznak. A magyarországi gyártók adó- és járulékbefizetése 2009-ben 85, a nemzetközi gyártóké 40 milliárddal növelte a központi költségvetést.
Az intézkedésektől a betegek egészségtudatosságát és költségérzékenységének javulását várják, ám elismerik, hogy a legnépesebb, nyugdíjas korosztályban tovább romlik a gyógyszerekhez való hozzájutás lehetősége.
Vizsgálnák az eredményességet
Megtakarítást várnak a gyógyszerek hatékonyabb forrásallokációjától is. Eddig akkor került föl a tb által támogatott gyógyszerek listájára egy-egy készítmény, ha annak törzskönyvi dokumentációjában – a korábbi klinikai vizsgálatok eredményeivel – bizonyították a hatásosságot. Ennek mérésére a jövőben új indikátorrendszert dolgoznak ki, annak kell igazolni egy-egy beteg terápiájánál az eredményességet. Ám ha az elvárt hatás elmarad, úgy a forgalmazónak az indokolatlannak bizonyuló kifizetéseket vissza kell fizetnie a biztosító kasszájába. A terápia eredményességét oly módon is vizsgálhatják, hogy például egy daganatos betegnél az első ciklus költségét a gyógyszer forgalmazója állja. A biztosító csak abban az esetben vállalja át a finanszírozást, ha az első kezelési ciklus eredményesnek bizonyult. Ezt elsősorban a költséges onkológiai terápiáknál vezetnék be. A kormány-előterjesztést készítők 209 beteg adataiból azt állapították meg, hogy 54 százalékuknál vagy nem megfelelő gyógyszert választottak, vagy a gyógyszer nem hozta a kívánt eredményességet. Szerintük a rákos betegeknél a terápia eredményességét a vér- és a CT-vizsgálatokkal lehet igazolni. Megvágja kormány az évi 28 milliárd forint összegre rúgó koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek támogatását is. Ezek árához eddig 80 százalékkal járult hozzá, ám úgy vélik, a nem hozta meg az elvárt hatást. Ennek persze oka lehet, hogy a beteg nem szedte be a pirulákat. Mindenesetre azt tervezik, hogy a 80 százalékos dotációt csak néhány, a legkedvezőbb áron kínált termékre adják meg a jövőben, s úgy vélik, a támogatás visszafogását a gyártók árcsökkentéssel kompenzálják.
Megvágja kormány az évi 28 milliárd forint összegre rúgó koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek támogatását is. Ezek árához eddig 80 százalékkal járult hozzá, ám úgy vélik, a befektetés nem hozta meg az elvárt hatást. Ennek persze oka lehet, hogy a beteg nem szedte be a pirulákat. Mindenesetre azt tervezik, hogy a 80 százalékos dotációt csak néhány, a legkedvezőbb áron kínált termékre adják meg a jövőben, s úgy vélik, a támogatás visszafogását a gyártók árcsökkentéssel kompenzálják. -->
