Újra pályán a járműgyártók

Akár 20-30 százalékos árelőnyt is el lehetne érni a vasútijármű-beszerzéseknél, ha hazai üzemekben, magyar szakemberek bevonásával készülnének az új szerelvények – hangzott el a Magyar Pályára Magyar Járműveket konferencián. A hazai szakma szerint van létjogosultsága a helyi gyártásnak, és ennek érdekében hajlandók összefogni. Surányi Sándor, a GanzPlan Hungaria Kft. ügyvezetője beszámolt arról, hogy már formálódik egy magyar vasúti klaszter, melynek jelenlegi tagjai 60 milliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkeznek, és több mint 1600 főt foglalkoztatnak. A szakember szerint kevés a külföldi járművek hazai összeszerelésére koncentrálni, mivel az minimális hozzáadott értéket képvisel. A cél, hogy hazai mérnökök tervei alapján, magyar szakmunkások közreműködésével készüljenek az új járművek. Az ágazatban dolgozó magyar cégek rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek a vasútipar revitalizációjához, ezt igazolja az is, hogy számos közülük jelenleg is nemzetközi nagyvállalatok beszállítója – tette hozzá Surányi Sándor.

A megváltozott piaci igények is lehetőséget teremtenek arra, hogy a kis- és közepes vállalatok egy-egy komolyabb termék gyártásáért összefogjanak, kihasználva a szinergiákat – mutatott rá Pencz Rudolf, a GTKB Ganz Transelektro Kft. ügyvezetője. Napjainkban a megrendelők egyedi tervezésű gyártmányokat várnak, de ezek szabványos öszszetevőkből készülnek. Semmi nem indokolja tehát, hogy a járműgyártás nagy szervezeti keretek között menjen végbe – tette hozzá. Ez utat nyit egy új üzleti modellnek, a projektjellegű megközelítés kerülhet előtérbe a folyamatalapú helyett.

Az összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet Schwartzné Lovász Beáta, a Bombardier-MÁV Dunakeszi Járműjavító Kft. ügyvezető igazgatója. Az 560 alkalmazottat foglalkoztató cég vezetője szerint azonban a hazai gyártáshoz meg kell teremteni a feltételeket. Ezek közül a két legfontosabb a stabil megrendelői háttér és az állami támogatás.

Utóbbit a többiek is szükségesnek tartották. Emlékeztettek rá, a régióban már van jó példa arra, hogy állami közreműködéssel jelentős vasútijármű-gyártó vállalkozások jöhettek létre.

Zaránd György, a MÁV Gépészet Zrt. vezérigazgatója szerint egy jármű árából 10 százalék körüli arányt képvisel a védett tudás, további 20 százalékot az öszszeszerelés, míg 70 százalékot az alkatrészek. A cég szolnoki bázisán megteremtették a gyártás feltételeit, és a társaság indulna is a vasúti járművek vásárlását célzó közbeszerzéseken. Magyarországon azonban egyelőre nincs meg a jogi környezet ahhoz, hogy helyzetbe hozhassák a magyar cégeket a pályázatokon – tette hozzá Zaránd György.

Kereslet lenne rájuk

A MÁV gördülőállományának átlagéletkora több mint 30 év. A következő években több százmilliárd forintot kell a járművek cseréjére, felújítására költeni. „Politikai döntés kérdése, hogy a tendereket úgy írjuk ki, hogy évente 100-150 járművet szeretnénk beszerezni” – hangsúlyozta lapunknak Molnár Béla, a parlament közlekedési szakbizottságának elnöke. Ez esetben a magyar vállalkozások is eséllyel indulhatnak a közbeszerzéseken, ha összefognak.